Hatalmas szárazföldi területek nélküli „vízivilág” lehetett a Föld 3,2 milliárd évvel ezelőtt – állapították meg amerikai kutatók, akik szerint egy ilyen környezet jelentősen befolyásolhatta a földi élet első formáinak kialakulását és evolúcióját.
Az Iowai Állami Egyetem geológusa, Benjamin Johnson és a Coloradói Egyetem boulderi tagintézményében dolgozó Boswell Wing egy 3,2 milliárd éves óceáni kéreg vizsgálatára alapozta tanulmányát.
A 4 milliárd évvel ezelőtt kezdődött és 2,5 milliárd évvel ezelőtt véget ért archaikumból való kéreg Nyugat-Ausztrália állam egy távoli csücskében található – olvasható a Coloradói Egyetem honlapján (https://www.colorado.edu/today/2020/03/02/waterworld).
A két szakember 2018-ban gyűjtött be több mint 100 kőzetmintát a száraz területről, hogy azok tanulmányozása révén megismerjék a térséget évmilliárdokkal korábban borító óceánvíz összetételét.
„Nem hevernek sajnos szanaszét ősi óceánvízminták, de rendelkezésünkre állnak kőzetek, amelyek érintkeztek azzal a vízzel, és ’emlékeznek’ is arra az interakcióra” – magyarázta Johnson.
A Nature Geoscience című folyóirat internetes oldalán publikált tanulmány szerint a szakemberek az oxigén 18-as és 16-os izotópjainak – előbbi nehezebb, utóbbi könnyebb atom – arányát vizsgálták a kőzetmintákban.
A kutatók arra jutottak, hogy a 3,2 milliárd évvel ezelőtti óceánvízben a mainál egy csipetnyivel több volt az oxigén 18-as izotópjából.
A szakemberek szerint az eltérés a kontinensekkel magyarázható. A jelenkor hatalmas összefüggő szárazföldi területeit ugyanis agyagban gazdag termőtalaj borítja, amely – egyenlőtlen eloszlásban – felveszi a vízből a nehezebb oxigénizotópokat.
A kutatók elmélete szerint tehát az ősi óceánvízben azért volt magasabb az oxigén 18-as izotópjának mennyisége, mert egyszerűen nem voltak agyagban gazdag kontinensek, amelyek kiszívták volna azt a vízből.
Wing szerint mindez azonban nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem emelkedtek ki apró, mikrokontinensek az óceánból. „Mi csupán nem gondoljuk, hogy olyan globális kiterjedésű szárazföldi területek formálódtak, mint amilyeneket ma látunk” – jegyezte meg a szakember, aki a jövőben fiatalabb kőzetformációkat akar felkutatni a kollégáival, hogy pontosan meghatározhassák, mikor is jelentek meg a színen az első kontinensek.
A kutatók szerint eredményeik a földi élet első formáinak megjelenésével kapcsolatban is szolgálnak értékes információkkal. „Kontinensek és tengerszint feletti szárazföldi területek nélkül az óceán lehetett az egyetlen hely, ahol az első ökoszisztémák kialakulhattak” – jegyezte meg Johnson.
MTI – Fotó / Pixabay
