A kiskereskedelem erősen kezdte az évet, és a növekedési üteme a következő hónapokban a koronavírus keltette felvásárlási pánik miatt átmenetileg fenn is maradhat, ami erős támaszt jelenthet a GDP növekedéséhez a gyengélkedő ipari teljesítménnyel szemben – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a kiskereskedelmi forgalom szerdán megjelent januári adatait.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott jelentése szerint januárban 7,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma. A növekedés üteme a legmagasabb volt tavaly február óta. A 945 ezer milliárd forint havi forgalom viszont tavaly március óta a legalacsonyabb, azóta minden hónapban ezer milliárd forint felett volt az üzletek árbevétele.
Az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 4,9 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkeket is árusító nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben összeségében 13,8 százalékkal emelkedett a forgalom volumene.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője elemzésében megjegyezte: a kiskereskedelem lendületesen kezdte az idei évet, ami erős támasz lehet a GDP-növekedés fenntartásához is. A forgalom januári növekedését a reálbérnövekedés mellett a tavalyi év végén a közszférában kifizetett jelentős bónuszok is támogatták.
A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások átadási hulláma, valamint a családvédelmi akcióterv is. A koronavíruspánik hatására az élelmiszerüzletek forgalma február végén-március elején kiemelkedő növekedést mutathatott, azonban a felhalmozott készletek miatt a következő hónapokban lassulhat az értékesítés, ezzel szemben a többi kategóriában az óvatosság miatt átmenetileg lassulhat a forgalom növekedése. A járvány csillapodása után azonban a háztartások pótolhatják az elhalasztott vásárlásokat.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője kiemelte, hogy a különösen az iparcikkek és számítástechnikai termékek forgalmának növekedése volt jelentős. A forgalom bővülését továbbra is a bérek emelkedése magyarázza. Várakozásai szerint a következő hónapokban a koronavírus okozta felvásárlási láz miatt a kiskereskedelmi forgalom növekedése tartós maradhat. Ennek eredményeként az első negyedévben a fogyasztás bővülése némiképp ellensúlyozhatja az ipari termelés mérséklődését, amit a koronavírus miatt világszerte hozott intézkedések és leállások okozhatnak. Az év egészét tekintve a fogyasztás emelkedését nagyban meghatározza majd a bérek növekedése és az infláció alakulása.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra számít, hogy februárban is erős marad a kiskereskedelmi teljesítmény, elsősorban az élelmiszer-kereskedelemben, ahol a pánikszerű felvásárlások a koronavírus miatt jelentős átmeneti forgalomnövekedést hozhattak.
A kiskereskedelmi üzletek januári forgalma messze felülmúlta még a legoptimistább várakozást is. Az élénk kiskereskedelmi forgalom még mindig a nem élelmiszer-kiskereskedelemhez köthető, ahol tavaly március óta a legmagasabb volt a növekedés üteme. Az élelmiszer-kiskereskedelem a decemberihez hasonló erős teljesítményt mutatott. Az egyedüli gyenge pont az üzemanyag-kiskereskedelem volt, amely az árak emelkedése mellett mindösszesen 1,4 százalékos növekedést mutatott.
Összességében a januári kiskereskedelmi adat rendkívül jó évkezdetet jelent.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az adatokat értékelve azt mondta, a kiskereskedelem most sem okozott meglepetést. A növekedés motorját a nem élelmiszerek jelentik, ugyanis a tartós fogyasztási cikkek, többek között háztartási gépek, műszaki cikkek iránt továbbra is erős a kereslet.
Megállapította: a kiskereskedelmi bővülést a reálbérek emelkedése és a fogyasztási hitelek felfutása hajtja.
A kiskereskedelmi forgalmon belül februárban az élelmiszereknél, főként a tartós élelmiszereknél várható egy magasabb növekedés a koronavírus-járvány miatti vásárlási hullám eredményeként. A mostani kilátások szerint összességében az idén némi lassulás várható: 5-6 százalék körüli emelkedésre lehet képes a kiskereskedelem.
A belső fogyasztás frontján tehát jól indított a 2020-as év, kezdte kommentárját Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. A januári adatok nem sugallnak lassulást. A fennmaradó erős vásárlási hajlandóság jól tükrözte a tavalyi év utolsó hónapjaiban is folytatódó erős bérnövekedési ütemet és a munkavállalók szempontjából még mindig kedvezőnek mondható munkapiaci helyzetet. Emellett a stabilan erős banki hitelezés is fontos támasza lehet a belső fogyasztás bővülésének. Az Erste Bank szakértője ezekben a tényezőkben nem vár markáns változást, legalábbis az első negyedévben.
2020 egészében ugyanakkor valamelyest lassulhat az eladások lendülete, ám a belső fogyasztás domináns szerepe a gazdasági növekedésben továbbra is számottevő maradhat. Továbbra is fontos kérdés azonban, hogy a pozitív belső kereslet képes lesz-e ellensúlyozni a koronavírus megjelenése által okozott jelentős globális gazdasági bizonytalanságokat. Ez utóbbiak a gazdaságot az ipari export oldaláról érinthetik a legsúlyosabban. Összességében egyelőre az Erste Bank fenntartja a 3,6 százalékos gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, azonban a lefelé mutató kockázatok igen erősek.
MTI – Fotó / Facebook
