Görögországnak is és a migránsoknak is segítségre van szükségük a török határnál jelenleg kialakult helyzetben – hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Brüsszelben, a vezetése alatt álló testület első 100 napjáról szóló sajtótájékoztatón.
Elmondta, hogy a görög-török határon csökkenteni kell a feszültségeket, és fenntartható politikai megoldást kell találni az akut válsághelyzet kezelésére. Nyomatékosította, hogy állandó kapcsolatban áll Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnökkel, és az Európai Bizottság folyamatosan figyelemmel követi az eseményeket.
Recep Tayyip Erdogan török elnökkel hétfő estére tervezett hétfői megbeszélésével kapcsolatban Ursula von der Leyen kijelentette, hogy az Európai Bizottság elismeri Törökország erőfeszítéseit a migrációs kérdésekben, és a mostani tárgyalás csak a kezdete egy új párbeszédnek az unió és Törökország között. Kiemelte továbbá, hogy a határvédelem ugyanannyira fontos az EU-ban, mint az alapjogok, az egyén jogainak védelme.
Hangsúlyozta, hogy a menekülttáborokban súlyos a helyzet, és megköszönte Franciaország, Portugália, Luxemburg, Finnország és Németország segítségét a kísérő nélküli kiskorúak biztonságos helyre szállításában. Az elnök szerint a szíriai helyzet még mindig nagyon aggasztó, azonban az unió sokkal jobban felkészült a migrációs válságra, mint 2015-ben volt. Bejelentette azt is, hogy a bizottság a migráció kezelésével kapcsolatban új intézkedéscsomagot tesz közzé húsvét után.
Újságírói kérdésre válaszolva, azzal kapcsolatban, hogy miként vélekedik a görög hatóságok fellépéséről a határoknál – mivel 2015-ben német védelmi miniszterként elítélte a könnygáz használatát Magyarországon -, az elnök kijelentette: „A határokon foganatosított intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a túlzott erőszak elfogadhatatlan”.
Von der Leyen a koronavírus-járvánnyal összefüggésben, méltatta az EU „válaszadó mechanizmusát” és az összehangolt kommunikáció hatékonyságát a tagállamok között. Figyelmeztetetett azonban a járvány okozta negatív gazdasági hatásokra. „Előre nem látott kihívásokkal kell szembenéznünk, éppen ezért nagyon fontos, hogy tagállamaink megállapodjanak az unió következő hosszú távú költségvetéséről” – hangsúlyozta.
A Brexittel kapcsolatban az elnök elmondta, hogy az unió már szilárd tárgyalási mandátummal rendelkezik, így az Egyesült Királyságon a sor, hogy eldöntse milyen kompromisszumokat vállal a kétoldalú kereskedelmi partnerségben.
Az EU hosszú távú célkitűzéseivel kapcsolatban elmondta, hogy a klímasemlegesség elérése 2050-re már nem lehet kérdéses, a „távlatokban már csak a megvalósítás módjára kell koncentrálni”. Felhívta a figyelmet körforgásos gazdaság irányába való elmozdulás fontosságára.
„Kihasználtuk a bolygót, épp itt az ideje, hogy valamit vissza is adjunk neki” – hangoztatta.
MTI – Fotó / Facebook
