Az amerikai külügyminisztérium nyilvánosságra hozta szokásos éves emberi jogi jelentését, amelyben az emberi jogok helyzetét elemzi a világ országaiban. A jelentést az amerikai külügyminisztérium washingtoni munkatársai és az Egyesült Államok külföldi nagykövetségei együttesen állították össze Robert Destro államtitkár-helyettes irányításával.
A jelentést bemutató Mike Pompeo külügyminiszter kiemelte: az amerikai identitás számára semmi sem alapvetőbb, mint a hit minden egyes ember jogaiban és méltóságában. „Ez benne van a Függetlenségi Nyilatkozatunkban” – fogalmazott az amerikai diplomácia irányítója. Megjegyezte, hogy e tekintetben az amerikaiaknak közös az ügyük a szabadságszerető emberekkel szerte a világban.
A tárcavezető hangsúlyozta: az idei jelentésben is „fellebben a fátyol azokról a sötét helyekről, ahol az emberi jogokat megsértik”. Külön megemlítette Kínát, Venezuelát, Iránt és Kubát.
Konkrét példaként említette, hogy a Kínai Kommunista Párt kifinomult megfigyelési módszereket alkalmaz a lehetséges disszidensek ellen, a jobb jövőt akaró kínaiak ellen erőszakot alkalmaz, internáló táborokba veti a vallási kisebbséghez tartozókat. „Hszincsiang az évszázad szégyenfoltja” – hangoztatta Pompeo, utalva a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen élő muzulmán kisebbség tagjainak bebörtönzésére.
Pompeo részletezte az amerikai kormányzat által „illegitimnek” minősített venezuelai Maduro-rendszer visszaéléseit és felidézte egy kubai politikai fogoly, a 17 éve börtönben sínylődő Jose Daniel Ferrer szenvedéseit is.
A dokumentum sorra veszi a világ országait, és valamennyi „országjelentés” előtt összefoglalja az adott államról szükséges tudnivalókat.
Magyarországról szólva a jelentés az idén is leszögezte, hogy az ország többpárti parlamentáris demokrácia egykamarás parlamenttel, a parlament által öt évre választott államfővel. Az összegzés megemlíti, hogy 2018 áprilisában a Fidesz-KDNP szövetség, a Fidesz pártelnöke, Orbán Viktor vezetésével kétharmados győzelmet aratott a parlamenti választásokon. A jelentés leszögezi: az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelői szerint „az alapvető jogokat és szabadságot tiszteletben tartották, habár a választások légköre ellenséges volt”. Idézte a jelentés az EBESZ megjegyzését, miszerint „a kormányzati információs kampány jórészt megkülönböztethetetlen volt a Fidesz kampányától”.
Az amerikai külügyi dokumentum az emberi jogi témakörbe sorolta azokat a jelentéseket, miszerint politikai megfélemlítés és jogi megszorítások értek civil szervezeteket, köztük a büntetőjogi és pénzügyi büntetésekkel sújtott, migrációval kapcsolatos tevékenységet végző nem-kormányzati szervezeteket (NGO-kat), valamint azokat a jelentéseket is, amelyek azt állítják, hogy az államhatalommal korrupt módon visszaélve juttattak kiváltságokat egyes gazdasági szereplőknek. Megemlíti még a jelentés a rágalmazás ügyében hozott bírósági ítéleteket és az emberkereskedelmet, mint emberi jogi problémát.
A jelentés leszögezte: Magyarországon nincsenek jogtalan letartóztatások és fogva tartások, nincsenek politikai foglyok, nem tűnt el senki, nem kínoztak meg senkit, nem bántak embertelenül senkivel. Bár – jegyezte meg a dokumentum – a hivatalos statisztikák és NGO-k szerint a börtönök túlzsúfoltak és gyakran szegényes a higiéniai környezetük. Jól működik az óvadéki rendszer és „a bíróságok általában függetlenek” – állapítja meg a jelentés, bár megemlíti, hogy európai intézmények és nemzetközi szervezetek aggodalmukat fejezték ki a fékek és ellensúlyok rendszerének általuk vélt gyengülése miatt. Ezzel kapcsolatban az amerikai külügy felidézte Kövér László házelnök tavaly április 24-én a parlamentben mondott beszédéből azt a mondatot, hogy „a bírák nem lehetnek függetlenek az államtól”.
A szólásszabadságról – beleértve a sajtószabadságot -, a jelentés hangsúlyozza: a magyar alkotmány biztosítja a szólásszabadságot, beleértve a média szabadságát is, és a sajtó aktív volt, többféle nézetet fejtett ki. „A független média aktív és a nézetek széles sorát fejtette ki megszorítások nélkül” – fogalmaz a dokumentum, leszögezve, hogy formális megszorítások csak a gyűlöletbeszédre vonatkoznak s ezekkel az esetekkel a büntető törvénykönyv foglalkozik.
A dokumentum utal arra is, hogy a Fidesz szövetségesei 2018 végén megerősítették pozícióikat a sajtóban a Közép-európai Sajtó és Médiaalapítvány (KESMA) révén.
A jelentés kitért arra, hogy emberi jogi aktivisták, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és az Európai Bizottság bírálta a magyar kormány migránsokkal és menedékkérőkkel kapcsolatos gyakorlatát. Felidézte azt az esetet, amelyet ezek a szervezetek jeleztek: 2018 őszén a magyar-szerb határon a kerítés szerbiai oldalára tolták vissza a migránsokat. E szervezetek jelentései szerint az úgynevezett tranzitzónában nem bánnak emberségesen a migránsokkal.
Az antiszemitizmusról írva a jelentés a Tett és Védelem nevű szervezet adataira hivatkozik. Ezek szerint 2018-ban 32 antiszemita gyűlöletbűncselekmény történt, ezek közül 19 gyűlöletbeszéd, 10 vandalizmus és 3 fizikai támadás volt. Megemlíti a dokumentum a budapesti Sorsok Háza miatti aggodalmakat, a Mazsihisz tavaly szeptemberben kiadott nyilatkozatát, amelyben a szervezet elítélte, hogy kormányzati tisztségviselők is részt vettek Kornis Gyula szerzetes váci szobrának felavatásán, továbbá a Mi Hazánk mozgalom menetét Horthy Miklós kormányzó Budapestre történt bevonulásának évfordulóján.
A jelentés egyébként sikerként értékelte az Európai Maccabi Játékok budapesti megrendezését.
MTI – Image by Dimitris Vetsikas from Pixabay
