A koronavírus terjedésével olyan korlátozó intézkedésekre lehet számítani, amelyek befolyásolják a munkavállalók keresőképességét, ezért rendezni kellene egyebek mellett a home office, valamint a munkavállaló munkavégzés alóli mentesülésének szabályozását, akár a Munka Törvénykönyvének határozott időre szóló módosításával, akár rendeleti úton – vélekedik a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda.
Közleményben felidézik: akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható, az keresőképtelennek minősül, és a keresőképtelenség első napjától kezdve táppénzre jogosult.
Ugyanakkor, amennyiben a munkavállaló járványügyi megfigyelés alatt áll, ám a munkavégzéstől nem tiltották el, nem számít keresőképtelennek, akkor nem jár neki táppénz sem. Ebben az esetben az alkalmazott fizetett szabadságot vehet ki, illetve a munkáltatóval egyeztetve élhet a különös méltánylást érdemlő ok miatt indokolt távollét vagy a fizetés nélküli szabadság lehetőségével, az utóbbi két esetben azonban a dolgozó elesik az adott időszakra járó munkabérétől.
A munkáltató is dönthet úgy, hogy alapbér fizetése mellett a munkavállalót egy időre felmenti a munkavégzés alól, munkaidőkeretnél pedig a beosztást úgy módosítja, hogy a munkavégzésre később kerüljön sor, továbbá szabadságra is küldheti az érintett alkalmazottat.
Mindezek mellett a munkáltató a munkavállalóit a járvány idejére otthon végzett munkára (home office) is kötelezheti. Fontos azonban tudni, hogy ha a home office-t a munkáltató egyoldalú intézkedésként rendeli el, akkor annak az éves felső korlátja főszabály szerint 44 munkanap vagy 352 munkaóra.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a szabályok szerint nem számít keresőképtelennek az a szülő, akinek gyermeke olyan óvodába, iskolába jár, amelyet járványügyi intézkedés érint, illetve ahol az adott intézmény csak javasolja a szülőknek, hogy gyermekeiket ne vigyék az adott közösségbe. Ebben az esetben szintén a fizetett szabadság, a különös méltánylást érdemlő ok miatt indokolt távollét, illetve megegyezés szerint fizetés nélküli szabadság lehet a megoldás.
A közlemény idézte Simon Emese Júliát, a BDO Legal partnerét, aki elmondta: a szabályok szerint ha egy szülő egy hosszabb iskolabezárás idejére nem tudja másra bízni gyermeke napközbeni felügyeletét, a home office nem megoldható és a munkáltató sem vállalja önként a bérfizetést a távollét tartamára, akkor vagy feléli éves szabadságkeretének jelentős részét, vagy az intézkedéssel érintett időszakra nem számíthat jövedelemre. Nem kizárt azonban a jogszabályok módosítása a közeljövőben – tette hozzá a szakember.
MTI – Fotó / Munkaügyi Fórum Facebook oldala
