Leépülés folyamata
Ahogy az előbb kifejtettem, a különböző edzésciklusok is egymásra épülnek, tehát egy makrocikluson belül az alapozás után formába hozás következik, majd jönnek a versenyek. Versenyidőszak után regenerációs szakasz jön, de mi van ezután?
Ha az edzéselmélet szerinti makrociklusunk egy évet jelent, akkor éppen a verseny mezociklus közeledik, majd ősz vége felé egy regenerációs időszak jön. Ebben az esetben, télen egy újabb makrociklus kell, hogy kezdődjön. Ha visszagondolunk arra, amit az elején írtam, akkor a képzeletbeli diagramunkon ennek a következő makrociklusnak a kezdő pontja ott lesz, ahol a mostani csúcspontja volt. Jöhetnek az úgy célmeghatározások, amelyek eléréséhez új terv szükséges, magasabb edzésterheléssel.
Mi van, ha kimarad ez a ciklus?

A felkészülési folyamat mindig az alapozással kezdődik. Ahogy az előbb kifejtettem, ilyenkor történik meg az aerob kapacitás fejlesztése. Az anaerob kapacitás fejlesztés ( erőfejlesztés) csak ezt követően kezdhető el, hogy a verseny cilkusra összeálljon minden.
Ha télen abbahagyod a futást, akkor az alapozást tavasszal fogod elkezdeni, ami azt jelenti, hogy nyáron kezded a formába hozást és őszre nem leszel kész a kitűzött versenyre.
Azonban, ahogy az elején megbeszéltük, a szervezet mindig az egyensúlyi állapot fenntartására, illetve visszaállítására, azaz energiaminimumra törekszik. Ha megszűnik a rendszeres edzésinger, amivel a szervezetünket szuperkomenzációra kényszerítjük, akkor ez a folyamat leáll, majd leépül.
Sporttudományilag bizonyított tény, hogy 3 hét teljes edzéskihagyás után a teljesítőképesség a kiindulási pontra esik vissza. Ez viszont azt is jelenti, hogy a téli kihagyás után, tavasszal az előző évi markocilkusod kiinduló pontjáról fogod kezdeni a felkészülésedet és mivel egy mezocilkus csúszásban vagy, ezért szinte lehetetlen ugyanazt a teljesítményt hozni ősszel, mint előző évben.
Ráadásul itt jön képbe még egy élettani tényező is, amit adatpációnak nevezünk, azaz a szervezet terheléssel szembeni alkalmazkodó képességének. Ez azt jelenti, hogy ha minden évben ugyanazt az edzéstervet végzed, ugyanazt a terhelést kapja a szervezet, akkor egy idő után már nem fog erre reagálni. Először stagnálni, majd hanyatlani fog a teljesítmény.
Van aki erre azt a megoldást választja, hogy megpróbálja bepótolni a lemaradást, ami túlterheléshez, majd túledzéshez vezet és ezért vannak tele a futócsoportok már nyár elején a „sérülés miatt nevezés átadó” hirdetésekkel. Ugyanígy jár az is, aki nem veszi figyelembe, hogy a teljesítőképessége a kihagyás hatására visszaesett és magasabb szintről kezdi az edzésterhelést.
Egyik megoldás sem helyes, felelőtlen és önpusztító dolog, de te legyél okos! Ha célod van a futással, akkor készülj edzésterv szerint és ne aludj téli álmot. Azt hagyd meg a medvéknek, te pedig fuss télen is.