Az első részben szó volt azokról a Jackass-akről, akik bemelegítés nélkül futnak, a második epizódban megbeszéltük, hogy márpedig ez miért fontos. Ezzel elérkeztünk a fináléhoz, a legfontosabb dolgokhoz: hogyan kell sportolás előtt bemelegíteni.
Aki azt gondolja, hogy innentől nem kell tovább olvasni, mert színes-szagos képek és látványos videosnittek következnek, az sajnos csalódni fog. Nem az a célom, ugyanis hogy bemutassak 8-10 gyakorlatot, mondván „ezt csináld ha nem akarsz megsérülni”. Ilyen videók százával vannak a YouTube-on, aki keresgél rengeteg hasznos gyakorlatot is talál közöttük.
Az én célom ezzel a bejegyzéssel azt megértetni, hogy a bemelegítésnek milyen alapelvei vannak, mire kell figyelni, és ha ezt tudod, akkor könnyebb lesz feladatokat választani és feladatsorokat összeállítani saját magadnak a bemelegítéshez!
Jól hangzik? Akkor vágjunk bele, olvass tovább…
A megfelelő bemelegítés végrehajtásának megértéséhez leginkább a Metzing módszer alkalmas. A módszer az általános gimnasztika elveire épül. A gimnasztika minden sport alapja, előkészítő és rávezető gyakorlata, a legalapvetőbb egyszerű és összetett mozdulatok gyűjteménye. Ezeknek a mozgasformáknak a felhasználásával alkotta meg Metzing azt az általános bemelegítési modellt, amely bármely sportához alkalmas lehet, némi módosítással.
A módszer a következő fázisokból áll:
1. Könnyű keringésfokozás
2. Könnyű nyújtó hatású gyakrolatok
3. Fő keringésfokozás
4. Fő nyújtó hatású gyakorlatok
5. Sportágspecifikus bemelegítőgyakorlatok, másnéven célgimnasztika.
A következő részben pedig kifejtem mit jelent ez a gyakorlatban…