Az országos választási bizottság közzétette a július 5-re előrehozott parlamenti választásokon induló pártok listáit Horvátországban. Ezzel hivatalosan is kezdetét vette a kampány.
Nem hivatalos formában azonban a pártok már jóval előbb megkezdték a választási küzdelmet. A rádiók és televíziók hetek óta szembesítik egymással a különböző politikai tömörülések jelöltjeit, hogy nézeteikről, véleményükről faggassák őket fontos társadalmi kérdéseket érintő témákban.
A választási kampány július 3-án éjfélkor, 24 órával a választás napja előtt fejeződik be.
A kampány vezető témái között szerepel az abortusz esetleges szigorításának kérdése és az azonos nemű párok bevonása a nevelőszülői hálózatba.
A Horvátországban jelenleg is hatályos abortusztörvényt még 1978-ban fogadták el az akkori Jugoszláviában. Több párt azonban szigorítaná a törvényt, miután az alkotmánybíróság 2017-ben új törvény megalkotására kötelezte a parlamentet. A konzervatív pártok egyes politikusai, a katolikus egyház, valamint több hozzá kötődő civil szervezet pedig az abortusz teljes tilalmát szeretné elérni.
A terhesség megszakíthatóságának határideje a magzat 10 hetes életkora. Az abortusz elvégzése iránti kérelem benyújtásától a terhességmegszakításig nem létezik türelmi idő. Költségeit pedig nem fedezi az egészségbiztosító. Azokat, az érintett nőnek kell állnia, függetlenül társadalmi helyzetétől. A kiskorúak terhességmegszakítása a szülők beleegyezése nélkül 16 éves kortól megengedett.
Horvátországban az azonos nemű párok nem fogadhatnak örökbe gyermeket. Nemrég azonban az alkotmánybíróság engedélyezte egy zágrábi homoszexuális párnak, hogy nevelőszülőként gondoskodjon egy állami gondozott gyerekről. Az illetékes gyermek- és jóléti központ azonban nem hajlandó a taláros testület döntésének eleget tenni. Nagy felháborodást keltett nemrég Vili Beros ügyvezető egészségügyi miniszter nyilatkozata.
Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: szerinte a gyermekeknek jobb, ha árvaházban helyezik el őket – amennyiben ott megfelelőek az egészségügyi feltételek -, mint ha azonos nemű párok fogadják be őket.
A kijelentésre Andrej Plenkovic ügyvezető kormányfő is reagált. Úgy vélte: Beros nem a legmegfelelőbben fejezte ki magát, de hangsúlyozta, hogy a tárcavezető „nem homofób”. Bár a kormány mandátuma eredetileg október 14-én járt volna le, és az alkotmány szerint a választásokat december végéig kellett volna megtartani, a horvát parlament a konzervatív-liberális koalíciós kabinet javaslatára május 18-án saját feloszlatásáról hozott döntést.
A kormány szerint a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet most kedvez a választások megtartásának. Őszre pedig sokkal nagyobb kihívásokkal kell szembenéznie az országnak, ami miatt szerették volna megerősíteni a belpolitikai stabilitást egy új – bizalmon alapuló – parlamenti többséggel a választások után.
Duro Sessa, az országos választási bizottság elnöke elmondta: felkészültek a legsötétebb forgatókönyvre, a legrosszabb járványügyi helyzetre is, de reményét fejezte ki, hogy ez nem fog bekövetkezni. Az előrejelzések szerint a választások nyomán sem az eddigi vezető kormánypárt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), sem az ellenzéki, baloldali Szociáldemokrata Párt (SDP) nem tud majd önállóan kormányt alakítani, ahhoz koalíciós társat kell keresniük.
GD/MTI, Foto: The Dubrovnik Times@DubrovnikTimes
