11 millió euró költségvetésű nemzetközi kutatóprojektben az EU Horizon 2020 programjának támogatásával, Kelet-Európából egyedüliként a Balatoni Limnológiai Intézet vesz rész az Atlanti-óceánt kutató projektben,- tájékoztatta Jordán Ferenc, az intézet vezetője.
Az Ökológiai Kutatóközponthoz tartozó intézmény igazgatója hangsúlyozta, hogy módszertani fejlesztéseik miatt kerülhettek be a kontinenseken átívelő programba, amelynek eredményeit a Balaton-kutatásba is át tudják majd ültetni.
A tengerbiológia és az édesvízi ökológia egyre mélyebb összefonódását is mutatja ez a közös projekt – tette hozzá. Közlése szerint egy nápolyi központ irányításával 13 ország 36 intézetének kutatói fogják feltérképezni az Atlanti-óceán mikroorganizmusainak világát, a planktonikus élőlények kölcsönhatásait.
Első lépés a mintagyűjtés lesz, a második ezek laborokban történő feldolgozása, a harmadik a minták elemzése molekuláris genetikai, genomikai módszerekkel. A negyedik, az egyik legnagyobb feladat, az adatok rendszerszemléletű feldolgozása a tihanyi intézetnek jut.
A munkacsoportot Jordán Ferenc vezeti egy dél-afrikai mikrobiológussal karöltve. Mint kifejtette, a táplálékhálózat alját eddig igen elnagyoltan írták csak le. Pedig a legfontosabb folyamatok ott mennek végbe, ezen múlik a magasabb szinteken táplálkozó szervezetek sorsa is.
Ennek eredményei alapján hozható majd érdemi döntés egyebek közt az óceánt érintő gazdasági, környezetvédelmi témákban. Eddig jellemzően egy-egy terület, néhány kiemelt faj, fontosabb jelenség kutatása kapott hangsúlyt, de ezek kölcsönhatásairól, rendszerben történő működésükről nem sokat tudunk. Ezt szeretné a projekt pótolni – magyarázta a rendszerökológus.
A tihanyi intézet munkatársai matematikai és informatikai módszerekkel fognak dolgozni. A genomikai információkat matematikai modellezésekkel értelmezik, amiben az igazgató közlése szerint már komoly gyakorlatuk van. Jordán Ferenc elmondta, hogy a program középtávú céljaként fogalmazódott meg a teljes módszertani keretrendszer édesvízi ökoszisztémákra történő adaptációja a Balaton példáján.
Ennek előkészületei zajlanak már a tihanyi bázison. Az egész projekt végső célja a klímaváltozás hatásainak megértése és a tengeri mikrovilág minden eddiginél alaposabb felmérése, a tengeri ökoszisztéma sérülékenységének és kritikusan fontos elemeinek meghatározása.
A kutatómunkában különös hangsúlyt kap a mikrobiom, a mikroműanyagok, a savasodás vizsgálata. A legjelentősebb kooperációs partnerek brazil, dél-afrikai, olasz és francia intézetek. A tengerparttal nem rendelkező országok közül Svájc és Magyarország is hozzájárul a projekthez – fogalmazott az intézményvezető.
GD/MTI, Foto: photogrammer7 from Pixabay
