A Roszkozmosz orosz űrkutatási hivatal vezetője, Dmitrij Rogozin közölte, vissza akarnak térni a bolygóra, hogy talajmintákat gyűjtsenek. Űrhajóikkal pedig túl akarják a jövőben szárnyalni Elon Musk rakétáit.
A Vénusz „mindig is orosz bolygó volt” – mondta Rogozin a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek adott interjújában. A Szovjetunió volt az egyetlen nemzet, amelynek szondái a Vénusz felszínén landoltak.
Hozzátette, úgy véli, „a Vénusz sokkal érdekesebb, mint a Mars”, a bolygó tanulmányozása segíthet a kutatóknak megérteni, hogyan kell kezelni a Föld klímaváltozását.
A Vénusz, amelynek légkörét szinte teljes mértékben szén-dioxid alkotja, a Naprendszer legforróbb bolygója.
„Ha nem tanulmányozzuk, mi történik a Vénuszon, nem érthetjük meg, hogyan kerüljük el, hogy ugyanez történjen a mi bolygónkon is” – emelte ki.
A Roszkozmosz – vagy az amerikaiakkal együttműködve, vagy nélkülük – a Vénusz felszínéről akar mintákat gyűjteni.
„Metánrakétákat készítünk a Szojuz-2 helyettesítésére” – mondta Rogozin, aki szerint újrahasznosítható űrkomplexumot fognak építeni, amelynek első elemét legalább százszor lehet majd használni.
„Természetesen figyelemmel követjük, mit tesznek amerikai kollégáink. De mérnökeink megpróbálják a rövidebb utat választani – nem azért, hogy megismételjük, amit a SpaceX csinált, hanem hogy túlszárnyaljuk azt” – fejtette ki.
Az elmúlt héten a Mexikói-öbölben landolva visszatért a Földre a Nemzetközi Űrállomásról (IS) az Egyesült Államok űrhajója és legénysége. A missziót a NASA és Elon Musk űrkutatási magánvállalata, a SpaceX közösen hajtotta végre.
Rogozin közölte: nem volt lenyűgözve a SpaceX űrhajó teljesítményétől, landolását „elég keménynek” tartja.
Oroszország hosszú ideje monopolhelyzetet élvezett mint az egyetlen ország, amely képes asztronautákat feljuttatni a Nemzetközi Űrállomásra. A Szojuz űrhajóban egy hely 80 millió dollárba (23,5 milliárd forintba) kerül az Egyesült Államoknak.
GD/MTI, Foto: Motherboard@motherboard
