A román Országos Diszkriminációllenes Tanács megrovásban részesítette a román belügyminisztériumot. Hátrányosan megkülönböztette a magyar nemzetiségűeket azzal, hogy nem tette lehetővé számukra a szükségállapot idején az úgynevezett lakhelyelhagyási nyilatkozat kitöltését az anyanyelvükön.
A testület 5-2 arányban fogadta el a döntést, miszerint sérültek a magyar nemzetiségű állampolgárok nyelvi jogai azokon a településeken, ahol számarányuk meghaladja a 20 százalékot.
A román törvények ugyanis ezeken a településeken biztosítanak a nemzeti kisebbségek számára anyanyelvhasználati jogokat az önkormányzatokban és az igazságszolgáltatásban. Klaus Iohannis államelnök március 16-án hirdette ki a szükségállapotot a koronavírus-járvány miatt, amely két hónapot tartott. Ebben az időszakban a lakosság csak a saját vagy a munkáltatója felelősségére kiállított nyilatkozattal hagyhatta el otthonát és tartózkodhatott az utcán.
Ezt a nyilatkozatot kizárólag román nyelven lehetett kitölteni. A testület megállapította, hogy a kijárási nyilatkozat is az anyanyelvhasználati jogot szabályozó törvények hatálya alá esik. Asztalos Csaba, a tanács elnöke a portálnak elmondta, hogy egyúttal azt is ajánlották a szaktárcának, hogy a jövőben hasonló helyzetben készítsenek kétnyelvű – román és magyar – formanyomtatványokat. Asztalos azt is megállapította, hogy a román közigazgatási kódex meglehetősen hiányos és ellentmondásos a dekoncentrált intézmények (a minisztériumok és egyéb központi intézmények hatáskörébe tartozó helyi hivatalok) nemzeti kisebbségi anyanyelv használati kötelezettségeinek tekintetében.
GD/MTI