Már látható a Kárpát-medence aratókoszorúja a Szent István-bazilikában

Budapest, 2019. augusztus 13. Snell György püspök, a Szent István-bazilika plébánosa (b) megáldja a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett Magyarok Kenyere - 15 millió búzaszem program keretében elkészült aratókoszorút a Szent István-bazilikában 2019. augusztus 13-án. Mellette Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az Országgyûlés fideszes alelnöke (b2) és Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei szervezetének elnöke, Hajdúnánás polgármestere (j). MTI/Bruzák Noémi

Már látható a budapesti Szent István-bazilikában a Kárpát-medence aratókoszorúja, amelyet augusztus 20-án a Szent Jobb körmeneten is megtekinthetnek az érdeklődők.

A míves kivitelű, csigaformájú búzakoszorú a magyar gazdatársadalom összefogását jelképezi, ezért is élesztette újra a hagyományt a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programot szervező Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
    A MAGOSZ közleménye szerint az aratókoszorút Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke, valamint Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnöke, egyben Hajdúnánás polgármestere adta át kedden ünnepélyes keretek között Snell György püspöknek, a Szent István-bazilika plébánosának, a Szent Jobb őrének.
    A közlemény idézi Jakab Istvánt, aki elmondta, hogy véget ért az aratás, az utolsó kévékből pedig hagyományosan elkészítik az aratókoszorút. Hozzátette, hogy ez jelképezi valamennyi anyaországi, határon túli és szórvány magyar együvé tartozását.
    Szólláth Tibor kiemelte, hogy a Kárpát-medence aratókoszorúját hat hajdúnánási asszony napi nyolc órában, két hétig készítette.    
    Az átadást követően Snell György megáldotta az aratókoszorút, amelyet a néphagyomány esőcsigának is nevez a bő csapadék jelképeként és reményeként.

MTI

Exit mobile version