A csángó kultúrát bemutató kiállítás megnyitójával vette kezdetét csütörtök este Budapesten az Ybl Budai Kreatív Házban a Csángó Fesztivál, amely tíz napon át a kiállítás mellett koncerttel, mesemondással és könyvbemutatóval is várja az érdeklődőket.
A rendezvényhez kapcsolódó Bölcsőben őrzött magyar nyelv című kiállításon fotók és interaktív installációk mutatják be a csángó kultúrát és a csángók mindennapjait.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke a fesztivál megnyitóján hangsúlyozta: a Moldvában élők megőrizték múltunk kincseit, Árpád-kori szavainkat, a nyelvhez tartozó gondolkodásmódot, énekeinket, balladáinkat és mondáinkat, amelyek nemzetünk legősibb ágait jelenítik meg napjainkban is.
Az országgyűlés elnöke szerint a csángó magyarok történelmi példát adnak mindenki számára többek között hitből, felelősségvállalásból és kemény munkából. „A kapocs, amely a Kárpátokon át összefűzött bennünket, sokszor meggyengült a századok folyamán, és sokszor tudatosan szaggatták ezeket az összefűző szálakat” – hangsúlyozta, hozzátéve: kritikusan kell tekintenünk magunkra is, hogy megtettünk-e mindent a csángó magyarokért. Mint mondta, „több hírmondó” is volt a történelem során, akik ráirányították a figyelmet a csángók sorsára, köztük Petrás Incze János katolikus pap, Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas magyar tanár, történész, néprajzkutató, Mikecs László tanár, történész, néprajzkutató vagy a Kossuth-nagydíjas Kallós Zoltán néprajzkutató, népzenegyűjtő.
Kövér László kiemelte, hogy a történelem viszontagságai ellenére megszületett egy elszánt és elkötelezett kör, amely a legnehezebb időkben is járta Moldvát, és „tette, amit kellett és lehetett”, mivel megértették, hogy a magyarság élete nem lehet teljes a csángók nélkül.
Mint fogalmazott, a szocializmus bukása utáni három évtizedben a csángó magyarokért sok mindent tettünk, az égető szükségeshez képest azonban mégis keveset.
Kiemelte, hogy a jövő évben – a költségvetési törvény szerint – a magyar állam 130 milliárd forintot fordít a külhonban élő 3 millió magyar támogatására, anyanyelvének és kultúrájának a megőrzésére, a kapcsolatok erősítésére. Emlékeztetett arra, hogy ez az összeg 2009-ben mindössze 10 milliárd forint volt.
Az országgyűlés elnöke szerint a magyar kormánynak folytatnia kell a nemzet határokon átívelő egyesítését és a szomszédos országokkal való új térségi együttműködésre irányuló politikáját.
Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke hangsúlyozta: az anyaország és a kormány megadta a csángó magyaroknak azt a lehetőséget, hogy szülőföldjükön érvényesülni tudjanak és előrejussanak. „Mi, csángók is az anyaországhoz tartozunk” – hangoztatta, kiemelve, hogy a rendszerváltozás óta eltelt időszakban a magyar kormány és a civilek is sokat tettek a csángó nyelv és kultúra megőrzéséért.
Baróti Hunor, a kiállítás kurátora kiemelte, hogy a tárlat középpontjában a moldvai magyar nyelv áll. A csángó nyelv a nyelvújítás előtti állapotát őrzi ma is – mondta, kiemelve, hogy ritka az a nemzet, amely szóba tud állni 500 évvel ezelőtti önmagával. Megjegyezte, hogy a kiállításon a látogatók „személyes” ismeretséget köthetnek egy-egy csángóval Járai László fotóin keresztül, míg a „kihangosított” gondolatok betekintést engednek a moldvai csángó emberek életébe, az elhangzó gondolattöredékek egymásutánisága által pedig érzékelhetővé válik a sokszínű nyelvi világ.
A kiállítás mellett bemutatják Diósi (Gábor) Felicia Csángó vagyok című könyvét, amely egy sokgyermekes csángó család mindennapi életéről szól. Kiss Tampu Tatiana előadásában pedig a moldvai mesék és énekek révén kapnak bepillantást az érdeklődők a csángó kultúrába. Mindezek mellett a fesztivál ideje alatt moldvai zenészek zenés-táncos koncertjén is részt vehetnek az érdeklődők.
MTI
