A szakkollégiumok – köztük a Bibó István szakkollégium – és a különböző értelmiségi csoportok szerepét emelte ki a rendszerváltás előkészítésében Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Ludovika Szabadegyetem kedd esti rendezvényén, Budapesten.
A fideszes politikus szellemileg nagyon izgalmas időszakként
jellemezte az 1980-as éveket. Kiemelte, hogy az egyetemi világban
megpróbáltak ehhez szakkollégistaként maguk is hozzájárulni. 1981
után elindult egy olyan szellemi enyhülés, amelyben egyre több
információhoz lehetett legálisan hozzáférni, egyre több mindenről
lehetett beszélni, és ebből részt vállalt az egyetemi és akadémiai
élet is – fejtette ki.
Elindult egy olyan gondolkodás, szellemi pezsgés; arról szólt,
hogy „valami baj van”, és egyetemistaként igyekeztek széles
kapcsolatrendszert kiépíteni azokkal, akik komolyan hozzájárultak a
rendszer fellazulásához. Egyik ilyen személyiségként említette
Sólyom László volt köztársasági elnököt.
1987-ben ugyanakkor egyáltalán nem gondolták azt, hogy három év
múlva választások lesznek és összedől a kommunista rendszer –
jegyezte meg Kövér László.
A Fidesz választmányi elnöke kitért a Bibó szakkollégium
elindítására is, és azt mondta: önképzőkörszerűen kezdődött a
tevékenységük. Nem vettek tudomást a létező jogszabályokról, például
arról, hogy nem a kollégium közössége választja az igazgatót, ők
megtették. Az akkori egyetemi vezetőség hagyta mindezt a fiatalság,
bolondság jegyében – idézte fel.
Olyan közösség alakult ki, amelyben a demokrácia napi
gyakorlatát elemezték – mondta.
Az 1980-as években elkezdtek szaporodni országszerte az önképző
körök, egyre több diáklap jelent meg. 1985-ben döntöttek úgy, hogy
tartsanak egy diáktalálkozót, amelynek témái feszegették az akkori
nyilvánosság határait. Ezek között szerepelt a környezetvédelem,
Bős-Nagymaros, a határon túli magyarok, a szegénység, a technológiai
elmaradás, a jog és autonómia kérdésköre – emlékezett vissza.
Hozzátette: 1956 óta egyetlen diákösszejövetelre sem kerülhetett
sor engedély nélkül, ezért a találkozót úgy szervezték, mintha nem
az első, hanem a negyedik lett volna, hogy ne legyen probléma. Ez a
szarvasi tábor volt a Fidesz fogantatása, a párt végül 1988-ban
született meg – mondta.
Kövér László – aki a Fidesz egyes számú pártkönyvének
tulajdonosa – kitért arra: amikor elindultak az értelmiségi
„mozgolódások”, akkor vetődött fel egy független ifjúsági szervezet
megalakításának igénye is. Orbán Viktor ugyanakkor ezt nem tartotta
jó ötletnek, azzal, hogy ki fog egy szocialista ifjúsági közösséghez
csatlakozni. Hosszú hetekig egyeztettek, majd hét szakkollégiumból
hívtak meg résztvevőket. Végül arról döntöttek, hogy egyrészt nem
hívják magukat szocialistának, másrészt megalakult politikai
szervezetként a Fidesz. Ők voltak az első ellenzéki politikai
szervezet a rendszerváltás történetében – emelte ki a házelnök.
Megjegyezte: bár hivatalosan nem ismerték el őket, egyre beljebb
haladtak a legalitás felé. Sehol sem találtak tiltást a
jogszabályokban, hogy a KISZ mellett más ifjúsági szervezet nem
alakulhatna meg, és ennek alapján követelték jogaikat.
Arra a kérdésre, lát-e elszalasztott történelmi lehetőséget, azt
mondta: ambivalens érzései vannak. Kifejtette: a szovjet rendszer
összeomlott, világos volt, hogy nincsenek tartalékai, és innentől
elindult a két világhatalom közti egyezkedés, aminek a tétje a
közép-európai tábor lett. „Az elvtársak is innentől kezdtek
felkészülni az átalakulásra” – fogalmazott -, de a kommunisták úgy
képzelték mindezt, hogy minél kevesebbet adnak át a hatalmukból. Az
ugyanakkor nem megbocsátható, hogy nem büntették meg azokat, akiknek
vér tapad a kezükhöz – mondta, példaként említve a Biszku-ügyet. Ez
nemcsak a rendszerváltó pártok, hanem a bírói, ügyészi társadalom
szégyene is – jegyezte meg.
Kérdésekre válaszolva többi között azt mondta, hogy a finnek ne
oktassanak ki bennünket demokráciából, jogállamiságból, miközben
Finnországban például Alkotmánybíróság sincs. Szerinte a mai
fiatalok nagyon komoly küzdelem elé néznek, ha meg akarják őrizni az
állam szuverenitását, és ehhez az egyes országok közötti
együttműködésre is szükség lesz.
Hozzátette: a kormánypártiak sok hibát elkövettek Budapesten is,
nem mindenki érezte úgy, hogy veszíthet. Ha Csepelen lehet nyerni,
akkor talán máshol is lehetett volna, ha az embereik elhiszik, hogy
veszíteni is lehet – mondta.
MTI
