Hétfőn előrehozott parlamenti választás kiírását kezdeményezi az alsóházban a brit kormány – jelentette be csütörtök este a kormány parlamenti tevékenységének összehangolásáért felelős kabinetminiszter.
Jacob Rees-Mogg egymondatos alsóházi bejelentése szerint a
képviselőknek már hétfőn módjuk lesz az indítvány megvitatására, és
még aznap szavazhatnak is a kormány javaslatáról.
A bejelentés előtt néhány perccel Boris Johnson miniszterelnök
egyenes utalást tett arra, hogy a kormány az előrehozott választást
karácsony előtt két héttel szeretné megtartani.
A konzervatív párti miniszterelnök a csütörtöki kabinetülés után
a BBC televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: ha a parlamenti
képviselők több időt akarnak a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit)
feltételrendszerét rögzítő megállapodás elbírálására, ezt
megkaphatják, de akkor bele kell egyezniük a parlamenti választások
kiírásába december 12-ére.
Johnson arra utalt, hogy a képviselők kedden, második
olvasatban, vagyis az általános vita után megszavazták ugyan a
Brexit-megállapodás alapelveit – lehetővé téve az egyezmény
részletes vitájának elkezdését -, rögtön ezután azonban leszavazták
a megállapodás törvénybe iktatására kidolgozott rendkívül feszes
kormányzati menetrendet.
Ha az alsóház kedden ezt a programindítványt jóváhagyta volna, a
tervezet második és harmadik olvasatbeli elbírálása akár csütörtök
estére befejeződhetett volna.
Az eljárási programindítványt azonban számos képviselő már a
kedd esti szavazás előtt élesen bírálta, azzal az érvvel, hogy egy
ilyen terjedelmű és ennyire bonyolult jogszabálytervezetet nem lehet
gondosan áttanulmányozni és elbírálni három nap alatt.
A Brexit-feltételekről szóló törvénytervezet 110 oldalas, de az
egyes pontok által érintett és potenciálisan módosítandó egyéb,
kapcsolódó jogszabályokkal együtt terjedelme meghaladja a 400 oldalt.
A ratifikációs menetrendről előterjesztett kormányzati indítvány
leszavazása után Boris Johnson bejelentette, hogy a kormány
szünetelteti a Brexit-megállapodás törvénybe iktatásának parlamenti
folyamatát, amíg az Európai Unió döntést nem hoz a Brexit
halasztását indítványozó brit kormányzati kezdeményezésről.
Johnsonnak szombaton kellett kezdeményeznie az uniós állam- és
kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását a jelenleg
érvényes jövő csütörtöki határnapról 2020. január 31-ig, annak a
törvénynek megfelelően, amely megtiltja a megállapodás nélküli
kilépést, hacsak az alsóház ezt külön határozatban nem engedélyezi.
Az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak múlt szombaton
küldött levelét a brit kormányfő nem írta alá, mellékelt viszont még
egy levelet és egy magyarázó kísérődokumentumot is, amelyben
kifejtette, hogy csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti
a halasztás kérésével, de valójában károsnak tartaná, ha az EU
teljesítené ezt az indítványt.
A csütörtöki kabinetülés utáni BBC-interjúban a brit kormányfő
azonban kijelentette: attól tart, hogy az EU a Brexit-határidő
meghosszabbításával reagál „a parlament kérésére”.
Hozzátette: ezt ő egyáltalán nem akarja, és a kialakult
helyzetben az előrehozott választások kiírása az előrevezető út. A
mostani parlamentben ugyanis hosszú ideje senkinek nincs többsége, a
képviselők nem hajlandók végrehajtani a Brexitről hozott döntést és
lehetetlen a törvénytervezetek elfogadtatása.
„Eljött az ideje, hogy az ellenzék összegyűjtse bátorságát és
alávesse magát kollektív főnökségünk, a brit nép ítéletének” –
fogalmazott Johnson.
Hozzátette: a jelenlegi parlament tevékenysége „már nem jár
haszonnal”.
A brit kormányfő a rendezetlen Brexitet tiltó törvény
szeptemberi elfogadása óta most kezdeményezi harmadszor az
előrehozott választások kiírását. Ehhez azonban a parlamenti
mandátum időtartamát öt évben rögzítő brit választási törvény
alapján a képviselők kétharmados többségének támogatása kell, és ez
az indítvány előző két szavazásán nem volt meg.
A kormányzó Konzervatív Pártnak egyszerű többsége sincs az
alsóházban, így az előrehozott választások kiírásához az ellenzék,
mindenekelőtt a legnagyobb ellenzéki frakció, a Munkáspárt
támogatására van szüksége.
Johnson csütörtök este levélben javasolta Jeremy Corbynnak, a
Labour vezetőjének, hogy támogassa az előrehozott választások
kiírását december 12-ére, különösen abban az esetben, ha az EU a
parlament által előírt kezdeményeznének megfelelően a teljes
időtartamra szóló, vagyis 2020. január 31-ig tartó halasztás
engedélyezése mellett dönt, mert „nem lehet kockáztatni, hogy a
bénultság még ennél is tovább tartson”.
Hozzátette, hogy „véget kell vetni most már ennek a
lidércnyomásnak”.
A Corbynnak írt levélből úgy tűnik, mintha Johnson a teljes
időtartamra szóló halasztás engedélyezése esetére tervezné a
december 12-i választási időpont kitűzését, bár erről külön a
BBC-interjúban nem szólt.
A brit kormányfő úgy fogalmaz a levélben, hogy ha a
választásokon többséget szerez, akkor az új parlament ratifikálja a
kilépési megállapodást és a kormány januárban „véghezviszi a
Brexitet”.
MTI
