A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kilép a Szakképzési Innovációs Tanácsból (SZIT), mert a SZIT nem véleményezhette az elmúlt egy évben megjelent jogszabálytervezeteket – jelentette be Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke és Gosztonyi Gábor alelnök az érdekvédelmi tömörülés pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
Gosztonyi Gábor elmondta: a SZIT-ből való kilépésről levélben
tájékoztatták Palkovics László innovációs és technológiai minisztert.
Úgy fogalmazott: értetlenül állnak azelőtt, hogy az elmúlt egy
évben megjelent jogszabálytervezeteket, köztük az Országos Képzési
Jegyzék módosítását, az új szakképzési törvényt a SZIT egyáltalán
nem véleményezhette. A sajtóból értesültek csupán az új szakképzési
törvény egyes elemeiről, így a foglalkoztatotti jogviszony
változásáról is.
Kitért arra, Gulyás Gergely miniszter a legutóbbi Kormányinfón
arról beszélt, örülni kell annak, hogy a szakképzésben tanítók a
munka törvénykönyvének hatálya alá kerülnek, mert így magasabb lehet
a bérük. Arról viszont nem esett szó, mi lesz ennek a fedezete,
hiszen a jövő évi büdzsé erre egyetlen fillért nem tartalmaz. Arról
sem volt szó, hogy milyen hatással lesz a változás a
munkavállalókra, valószínűleg elveszítik a jubileumi jutalmat, a
szabadság változni fog, a felmondási idő rövidebb lehet, az
elbocsátási procedúra pedig sokkal könnyebb – sorolta.
Úgy látja: a szakképzés és a köznevelési szabályozás „erőltetett
és értelmetlen szétválasztását” sem szabad megengedni. A szakképzés
mindig a közoktatás része volt és annak is kell maradnia –
jelentette ki.
Szabó Zsuzsa felidézte a tömörülés legutóbbi kongresszusának
döntését, miszerint ha a kormány a magyar közoktatás napjáig,
november 22-ig nem teljesíti a pedagógusok követeléseit, akkor
ősszel tüntetést, majd 2020 januárjában sztrájkot hirdetnek.
Közölte, hogy levélben kezdeményezték a Köznevelés-stratégiai
Kerekasztal és a SZIT összehívását, és személyes találkozót is
indítványozott az emberi erőforrások miniszterénél.
A két testület össze is ült, illetve október 24-én találkoztak
Latorcai Csabával, az Emmi közigazgatási államtitkárával is. A
vitatott kérdésekben ugyan nem tudtak megállapodni, de egy újabb
tárgyalási fordulót tűztek ki november 11-ére – jelezte az
érdekvédő.
Szabó Zsuzsa a béremelési elvárásaikról elmondta: azt követelik,
hogy 2022 januárjától a vetítési alap mértéke érje el a tárgyévi
minimálbér 100 százalékát. Az ütemezést illetően készek a
kompromisszumra, de ahhoz ragaszkodnak, hogy 2020 januárjától már
„nettó értékben mérhető béremelés” valósuljon a pedagógusok
esetében, és szintén elvárás a bérek növelése az oktatásban dolgozó,
nem pedagógus alkalmazottak esetében is – jelentette ki.
MTI
