Magyarország abban érdekelt, hogy a Nyugat és Oroszország közötti együttműködés minél inkább javuljon – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, miután szerdán Budapesten tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Orbán Viktor a közös sajtótájékoztatón azt mondta: ha Európa
nyugati és keleti fele, ha a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok
jók, akkor azzal Magyarország nyer.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy hosszú évekre
visszanyúlik az a gyakorlat, amely szerint minden évben tartanak egy
magyar-orosz magas szintű találkozót a kétoldalú kapcsolatok
állásának áttekintésére. Azóta voltak sikeresebb és kevésbé sikeres
évek, volt, amikor “tyúklépésnyit”, volt, amikor “hétmérföldes
csizmával” haladtak előre – mondta, hangsúlyozva, hogy az előző év
az utóbbi kategóriába tartozik.
A gazdasági együttműködésről szólva kiemelte: az Oroszországgal
szembeni szankciók bevezetése óta 2018 volt az első év, amikor a
magyar-orosz kereskedelmi forgalom ismét nőtt, meghaladta a 6
milliárd dollárt.
Magyarország szándéka, hogy próbáljon megegyezni oroszországi
beruházásokról, tőkebefektetésekről, valamint hogy legyenek olyan
exportképes termékei, amelyeket az orosz piac befogad – közölte,
megjegyezve, hogy Magyarországnak már vannak húsipari,
állategészségügyi, gyógyászati és gyógyszeripari beruházásai
Oroszországban.
A magyar-orosz politikai együttműködésre is kitért Orbán Viktor,
úgy fogalmazva: egyetlen ország sem tudja megváltoztatni a
“házszámát”, minden ország ott van, ahová a Jóisten teremtette,
márpedig Magyarország egy Moszkva-Berlin-Isztambul háromszögben éli
az életét, a magyar politika célja pedig az, hogy minden nagyhatalom
érdekelt legyen a sikerében, de különösen azok, amelyek regionális
szempontból döntő befolyást gyakorolnak az életére.
Ebbe illeszkedik a magyar-orosz együttműködés is, mert noha
Magyarország természetesen a NATO-nak és az EU-nak is tagja, és az
is marad, ez nem zárja ki bizonyos kérdésekben a politikai
együttműködést Oroszországgal – közölte.
Ennek kiemelt területei között említette a keresztény közösségek
védelmét szerte a világban, valamint a migrációt, ugyanis – mondta –
mindkét ország ismeri az abban rejlő veszedelmeket. Utóbbival
kapcsolatban megjegyezte: a balkáni útvonalon, Törökország és
Magyarország között ma is 96 ezer migráns tartózkodik, akik észak
felé mozognak, ez pedig aggodalommal tölti el és határvédelemre
kényszeríti Magyarországot.
A kormányfő hozzátette: a Közel-Kelet stabilitása ügyében is van
politikai együttműködés Magyarország és Oroszország között. Ha a
közel-keleti térség destabilizálódik, akkor onnan növekvő számban
érkeznek migránsok Európa felé, ezért Magyarország abban érdekelt,
hogy a Közel-Keleten, Szíriában minél inkább katonai és politikai
stabilitás legyen – mondta.
Megemlítette, hogy az együttműködés az Irakban élő kurdokra is
kiterjed, mert az erbíli kurd kormányzatot Magyarország katonai
kiképzéssel, katonákkal és pénzügyileg is támogatja.
Arra a felvetésre, hogy Magyarország megvétózta a NATO
nagyköveteinek közös, Ukrajnával foglalkozó nyilatkozatát, Orbán
Viktor azt felelte: a vita arról szól, hogy mit kezdjenek azzal a
helyzettel, miszerint a kárpátaljai magyar kisebbség diszkriminációt
szenved el és fenyegetettségben él. A magyar fél javaslata az volt,
hogy ha már elfogadnak egy ilyen dokumentumot, legalább annyit
érjenek el, hogy abban az ukránok vállalják a Velencei Bizottság
indítványainak elfogadását – közölte, kijelentve: ha ez nincs benne
a dokumentumban, Magyarország nem tudja aláírni, mert az olyan
lenne, mintha feladná a kárpátaljai magyarokat megillető európai
jogokat.
Reményét fejezte ki egyúttal, hogy a kárpátaljai magyarok
helyzete javulni fog az új ukrán vezetéssel, amellyel törekszik egy
mielőbbi érdemi tárgyalásra.
Azt is nyomatékosította: amikor Magyarország megfogalmazza az
Ukrajnával kapcsolatos álláspontját, nem Oroszország miatt vagy
Oroszországra tekintettel teszi ezt, hanem a magyar nemzeti
érdekekből kiindulva.
A Török Áramlathoz való magyar csatlakozást firtató kérdésre a
miniszterelnök azt válaszolta: Magyarország nemcsak az
energiabeszerzésben, hanem a tranzitországokat illetően is szeretne
szuverén lenni, ezért ha Magyarországra Oroszországból csak Ukrajnán
keresztül jöhet gáz, az a magyar szuverenitás szempontjából rossz.
Ezért a Török Áramlat “egy preferencia, minél hamarabb tudunk hozzá
csatlakozni, annál jobb” – mondta.
Értékelése szerint Magyarország ma energiaszempontból is
szuverén ország, “amiről az én fiatalkoromban – ami még a kommunista
időkben volt – legfeljebb álmodozni lehetett”.
A közel-keleti keresztények védelmében Orbán Viktor kérdésre azt
mondta: a magyaroknak kötelességük, hogy segítsék az országuk
területén kívül is a bajba jutott keresztény közösségeket, ami egy
nagyon régi tradíció. Magyarország Oroszországgal közösen egyházi
épületeket állít helyre, és olyan gyárakat épít, amelyek
hozzájárulhatnak a helybéliek élelmezéséhez. Magyarország ezenkívül
iskolákat, kórházakat épít, falvakat állít helyre, ahová az
elmenekült emberek visszatérhetnek – mondta.
A sajtótájékoztató előtt Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin
jelenlétében 8 megállapodást kötött a magyar és az orosz fél. Ezek
között volt magyar-orosz régióközi együttműködésről szóló komplex
program, társadalombiztosításról szóló egyezmény, továbbá
onkológiai, sport- és testnevelési, valamint vasúti együttműködési
szándéknyilatkozat, az Eximbank és az orosz Exiar közötti
viszontbiztosítási szerződés, együttműködési megállapodás Szamara
megye és Győr-Moson-Sopron megye között, végül egy együttműködési
megállapodás a Mol, a Lukoil és a Transznyefty között a
kőolajszállítás jövőjéről.
MTI
