Az Európai Bizottság az uniós csatlakozási folyamat továbbvitele érdekében hitelesebbé, dinamikusabbá, kiszámíthatóbbá és politikailag megalapozottabbá kívánja tenni az eljárást – közölte Várhelyi Olivér illetékes biztos a bővítési folyamat reformjáról szóló előterjesztés bemutatásakor szerdán Brüsszelben.
A szomszédságpolitikai és bővítési biztos elmondta, hogy a testület konkrét lépéseket javasol a csatlakozási folyamat megerősítése és javítása érdekében.
Várhelyi határozottan kiállt amellett, hogy mielőbb meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával. Emellett bejelentette azt is, hogy a májusban Zágrábban tervezett EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előkészítéseként tervet fog előterjeszteni a régió gazdasági fejlesztésére vonatkozóan.
Kiemelte, a hiteles uniós perspektíva biztosítása érdekében az eljárásnak a kölcsönös bizalomra, illetve az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok egyértelmű elkötelezettségére kell épülnie.
„A hitelesség megerősítéséhez még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az alapvető reformokra, mindenekelőtt a jogállamiság, a demokratikus intézmények működése és a közigazgatás terén, valamint a tagjelölt államok gazdaságára” – fogalmazott.
A magas szintű párbeszéd lehetőségeinek bővítése érdekében az Európai Bizottság rendszeres EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozók megrendezésére, valamint a miniszteri szintű kapcsolattartás intenzívebbé tételére is javaslatot tett.
Várhelyi Olivér hozzátette, a tárgyalási folyamat dinamikusabbá tétele érdekében először az alapkérdésekről (például a demokratikus és jogállamisági normák tiszteletben tartásáról) kezdenék meg a tárgyalásokat, és ezeket is zárnák le utoljára. Az e területen elért eredmények fogják meghatározni a folyamat általános ütemét.
A javaslat szerint az uniós bizottság egyértelműbben meg fogja határozni, mit vár a bővítésre váró egyes országoktól a folyamat különböző szakaszaiban, s a kiszámíthatóság érdekében a kritériumrendszeren a folyamat ideje alatt nem változtat. Világosabbá fogja tenni, milyen pozitív következményekkel járhat a reformok terén elért haladás, illetve milyen negatívumokkal jár annak elmaradása. Pontosabban meg fogja határozni, hogy milyen feltételeket kell teljesíteniük a továbblépéshez, valamint a polgárok érdekeit közvetlenül szolgáló, kézzelfogható ösztönzőket biztosít majd. Ilyen lehet például a gyorsított integráció, a belépés bizonyos uniós szakpolitikákba, a szélesebb körű hozzáférés a közös piachoz, továbbá a finanszírozás és a beruházások növelése. Minél több előrelépést tudnak felmutatni a tagjelölt országok a reformjaik terén, annál jobban haladhat előre csatlakozási folyamatuk.
Várhelyi kiemelte ugyanakkor, hogy a bizottság intézkedéseket javasol, amelyekkel szankcionálható lenne a stagnálás és a visszalépés reformok végrehajtása vagy a csatlakozási folyamat követelményeinek teljesítése során. A tárgyalásokat bizonyos területeken szüneteltetni lehetne, vagy a legsúlyosabb esetekben akár teljes egészében fel is lehetne függeszteni, illetve lehetőség lenne már lezárt fejezeteket újból megnyitni. A szorosabb integráció előnyeit, például az uniós programokhoz való hozzáférést fel lehetne függeszteni, vagy vissza lehetne vonni, továbbá csökkenthető lenne az uniós finanszírozás hatóköre és intenzitása.
Az Európai Bizottság azt reméli, hogy a tagállamok jóváhagyják a javaslatot, és megkezdődhetnek a tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával, még a május 6-i zágrábi csúcsot megelőzően. Erről ugyanis, akárcsak új tagállamok felvételéről, jelenleg is a tagállamokat tömörítő tanács dönt, és csakis egyhangú döntéssel határozhat, vagyis minden tagállamnak vétójoga van.
Gál Kinga és Deli Andor fideszes európai parlamenti (EP-) képviselők a tervezet EP-bizottsági bemutatását követően reményüknek adtak hangot azzal kapocslatban, hogy azáltal új lendületet kaphat a nyugat-balkáni bővítés.
Gál Kinga közleményében kiemelte: a javaslat bizonyítja, hogy a magyar biztos mindent megtesz, hogy áthidalja a bővítéssel kapcsolatos aggályokat, és hidat építsen a csatlakozási tárgyalások megkezdését támogató, illetve az ezzel szemben szkeptikus tagállamok között.
Deli Andor nyilvánvalónak nevezte, hogy az Európai Bizottság elkötelezett a nyugat-balkáni bővítése mellett. „Most a bővítés folytatásával kritikus tagállamok térfelén pattog a labda. Remélhetőleg azok is elégedettek lesznek az új módszertannal, így mielőbb megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával” – közölte.
Hozzátette, így remélhetőleg Szerbia és Montenegró csatlakozási tárgyalásai is felgyorsulnak, és „a két élen járó balkáni állam már az Európai Unió kapuján fog kopogtatni 2024-ben”.
MTI
