Korunk legtöbb társadalmi, környezeti és gazdasági problémája olyan globális krízis, ami ránézésre túlmutat az egyénen. A Védák, India ősi írásai szerint a helyes életvezetés vallásos és világi kötelességek sorából áll, amelyek nemcsak anyagi szinten, hanem lelkileg is boldoggá tesznek.
Korunk problémái a személytelenné váló kapcsolatokból, az én-központúságból, az élvezetek hajszolásából, és a fogyasztói társadalom túlkapásaiból fakadnak, beleértve az állatok kihasználását is. Az ember elvesztette kapcsolatát a természettel, Istennel és a lelki értékekkel. A boldogtalanságot élvezeti szerekkel, túlfogyasztással, luxuskiadásokkal próbálja betömni.
A Krisna-hívők egyszerű, lelki értékeken nyugvó életet élnek. Ezzel együtt jár a húshagyó étrend, a tisztaság, a mantra-meditáció, amelynek következménye, hogy az ember nincs a társadalom és a természet terhére. Úgy látják, elveik képesek befoltozni a lelki űrt, magányt és zavarodottságot, így közvetett megoldással szolgálnak korunk problémáira.
Az önző és élvezetközpontú szemlélet változása csökkentheti az erőforrások miatti aggodalmat, a krízisek zöme visszafordíthatóvá, okafogyottá válhat. Az Isten-tudatos szemlélet tehát a béke képletének tekinthető.
Ezt az életmódot propagálta Krisna 15. században, Bengáliában élt, utolsó inkarnációja, az Úr Caitanya. A lemondott lelki gyakorló képében megjelent avatár missziója az volt, hogy elterjessze a Haré Krisna éneklését. A Krisna-hívők ma az Ő megjelenésére emlékeznek világszerte.
MTI – Szerző :Magyarországi Krisna-Tudatú Hívők Közössége
