Közös videoüzenetben emlékezett meg március 15-éről hét ellenzéki párt. A résztvevők korábban közös demonstrációt terveztek, de a rendezvényt a koronavírus-járvány miatt lemondták.
Jakab Péter, a Jobbik elnöke azt mondta, hogy 1848-ban konzervatívok és liberálisok, nemesek és jobbágyok együtt harcoltak azért, hogy lebontsák az országot fojtogató feudalizmust.
A feladat ma ugyanaz, le kell bontani azt a rendszert, amely nem a tisztességet támogatja, hanem a korrupciót, „agyonadóztatja” a magyarokat, leépíti a jogállamot, „gyűlöletbe taszít” a szolidaritás helyett – jelentette ki a politikus.
Úgy fogalmazott: nincs rajtuk „se vörös mellény, se nyilas gatya”, csak nemzetiszínű kokárda, mert bármelyik párthoz is tartozzanak, mindannyian és mindenek előtt magyarok.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányi elnöke arról beszélt, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakja, Szemere Bertalan forradalminak, demokratikusnak és köztársaságinak nevezte kormányát.
Ma is korszakváltó, demokratikus és köztársaságpárti kormányra van szükség, ez 1848-49 igazi üzenete a mának – szögezte le a politikus.
Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője azt emelte ki, hogy 1848. március 15. a lázadó és szabadságvágyó fiatalok ünnepe.
Azoké a fiataloké, akik nem fogadták el, hogy a világ csak úgy működhet, ahogy a hatalmasok kitalálják, akik tudták, hogy a zsarnokság, a jogfosztottság és a nyomor nem lehet a világ rendje – fogalmazott.
Egy maroknyi fiatal a szabadságáért küzdő tömeg élére állt, és néhány hónap múlva az egész ország csatlakozott hozzájuk. Az ő példájuk motiválja a Momentumot és „az ő példája lebegjen a ti szemetek előtt is, gyertek velünk” – zárta beszédét.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke azt mondta, hogy március 15. nem csak ünnep, de küzdelemre is hív. Emlékeztetett, hogy az ellenzéki pártok közös kiállást terveztek, de ezt a járvány miatt nem tudják megtenni. Hangsúlyozta, nem a küzdelmet adták fel, hanem azt mutatják meg, hogy felelősséget viselnek az országért.
A nagy küzdelemben, hogy „újra egy demokratikus, európai, magyar köztársaság legyen, mi egyek vagyunk. Akkor is egyek, hogy ha időnként, részletkérdésekről másként gondolkodunk” – jelentette ki. A pártelnök arra kérte az ellenzékieket, hogy maradjanak együtt, és küzdjenek közösen, mert ha így tesznek, győzni fognak.
Kendernay János, az LMP elnöke 12 pontba szedve fogalmazta meg pártja követeléseit. A politikus klímavédelmet, igazságosságot, emberi méltóságot, jólétet, környezetvédelmet, a „velünk élő élőlénytársak” fokozott védelmét, a termőföld értékének megóvását, egészséges élelmiszereket, az ipari beruházások korlátozását, a vízkészletek védelmét, tiszta vizet és levegőt, tiszta, zöld és megújuló energiát, a jövő generáció tiszteletét, szabad oktatást, digitális tudást, valamint független, szabad közszolgálati és közösségi médiát kért.
Szabó Tímea, a Párbeszéd elnöke azt mondta, hogy az önkormányzati választás során Budapesten és sok nagyvárosban „elkergettük a zsarnok helytartóját”, és csak az ellenzékieken múlik, hogy 2022-ben ugyanezt országosan is megtegyék „magával zsarnokkal”. A mai márciusi ifjak pontosan értik a korszak legfontosabb kihívásait. A mai márciusi ifjak azok a tízen- és huszonévesek, akik klímatüntetéseket szerveznek, akik követelik, hogy a jövő fenntartható, zöld és szociális legyen – fogalmazott.
A Párbeszéd ilyen zöld fordulatot akar – tette hozzá, hangsúlyozva, az is létfontosságú, hogy a „demokratikus ellenzék” erői a közös utat és a közös cselekvés lehetőségét keressék.
Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt elnöke a mai Magyarország egyik legnagyobb drámájának nevezte, hogy az 1848-ban megfogalmazott 12 pont több követelése, mint például a szabadság vagy a sajtószabadság megteremtése még mindig aktuális.
A független Hadházy Ákos arról beszélt, hogy 1848 márciusában az akkori ellenzék abbahagyta a veszekedést, és a tettek mezejére lépett.
A 21. században is csak tettekkel, a propaganda elleni harccal és sok-sok önkéntessel lehet legyőzni a „velejéig korrupt, hazug” rendszert – mondta.
MTI – fotó: Image by Gerd Altmann from Pixabay
