A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2,5 milliárd forintos bírságot szabott ki a Booking.com online szállásfoglaló portál üzemeltetőjére, egyúttal megtiltotta a holland vállalatnak agresszív értékesítési módszereinek folytatását – közölte a versenyhivatal.
A közlemény szerint a GVH a versenyfelügyeleti bírság megállapításánál figyelembe vette a vállalkozás jogsértéssel érintett, magyar foglalások utáni jutalékbevételét. A versenyhivatal döntését azzal indokolta, hogy a Booking.com B.V. tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott a fogyasztókkal szemben azzal, hogy többek között megtévesztően hirdette egyes szálláshelyeit ingyenes lemondási lehetőséggel, valamint agresszív, pszichés nyomással késztett mihamarabbi foglalásra.
A közlemény szerint a GVH 2018-ban indította el a céggel szemben versenyfelügyeleti eljárását. A vizsgálatban a hivatal jogsértőnek találta azt a kereskedelmi gyakorlatot, amelyben a szolgáltatást hirdető televíziós és internetes reklámokban a vállalkozás különösen hangsúlyozta a szálláshelyek „ingyenes lemondhatóságát”.
Ugyanakkor a GVH megállapította, hogy ezt a lehetőséget a fogyasztók valójában számos szálláshely esetében csak időben korlátozottan vehették
igénybe, továbbá magasabb árat is fizettek, mint ugyanazért a szállásért „ingyenes lemondás” nélkül. Mindez azt jelenti, hogy a vállalkozás az ingyenesség árát beépítette az érintett szállás díjába.
Jogsértőnek találta a GVH azt is, hogy a Booking honlapján és mobilalkalmazásában elérhető szálláshely-ajánlatokkal összefüggésben a szálláskeresési és -foglalási folyamat minden lépésénél figyelemfelhívó tájékoztatásokat tett közzé. A fogyasztók sürgetésénél példaként említették: a „Még 32-en nézik”, a „Nagyon keresett!, illetve „Az elmúlt 24 órában 17-szer foglaltak itt” feliratokat. Mindez pedig azért jelent problémát, mert a GVH szerint ez a gyakorlat pszichés nyomásgyakorlásra alkalmas, és megzavarja a fogyasztó döntéshozatali folyamatát. Hozzátették, a hasonló üzenetek tudat alatt is olyan érzelmeket, félelmet váltanak ki a fogyasztókból, hogy ha nem foglalják le mielőbb a szálláshelyet, lemaradhatnak róla.
Mindkét esetben a GVH megtiltotta ezeknek a jogsértő kereskedelmi gyakorlatoknak a folytatását. Ezen felül a versenyhivatal azt is jogsértőnek találta, hogy a
vállalkozás nem az elvárható szakmai gondossággal járt el a magyarországi szállásadók ajánlatainak megjelenítésekor a Széchenyi Pihenőkártya kiemelt fizetési eszközként való feltüntetésekor. A fogyasztók ugyanis nem valamennyi, a SZÉP Kártyát elfogadó szálláshely esetében észlelhették azonos módon és helyen ennek a fizetési módnak az elérhetőségét, ami szintén torzíthatta döntésüket.
MA / MTI
