Újabb hat évre megválasztották Arnold Chrapkowskit a pálos rend generálisának – közölte a rend magyar tartománya.
Azt írták: a generálist a lengyelországi pálos kegyhelyen, Czestochovában megtartott rendi nagykáptalanon választották újra.
Hozzátették: a hatévente megtartott nagykáptalan a pálos rend életének legnagyobb jelentőségű eseménye, ahol megválasztják az új rendfőnököt és a tanácsosokat, összegzik a korábbi évek eseményeit és megbeszélik a terveiket.
A közlemény szerint Arnold Chrapkowski 1968. április 28-án született a lengyelországi Dziemiany na Kaszubachban, Lengyelországban. Filozófiai és teológiai tanulmányait Krakkóban, a Pálos Rend Hittudományi Főiskoláján végezte. 1993-ban tett örökfogadalmat, 1994-ben szentelték pappá.
Egyházjogból doktorált Rómában, a Pápai Lateráni Egyetemen.
Tanulmányai elvégzése után Krakkóban a Pálos Rend Hittudományi Főiskoláján kezdett el tanítani. 2002 és 2008 között a Krakkói Pápai Teológiai Akadémián, majd a II. János Pál pápa Egyetemen tanított egyházjogot.
2008-tól a pálos rend vikáriusa (a rendfőnök helyettese) volt. A 2014-ben tartott Nagykáptalanon választották meg első alkalommal generálissá.
Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesendet Boldog Özséb esztergomi kanonok nevéhez fűződik.
Özséb kapcsolatban állt a környék remetéivel, akik a pilisi erdőből bejártak Esztergomba vesszőből font kosaraikat élelemre cserélni, és kedvet kapott a remete élethez.
Özséb 1246-ban – miután az esztergomi érsek jóváhagyta – lemondott kanonoki méltóságáról, javait szétosztotta a rászorulók között és néhány társával a Pilisszántó közelében lévő sziklás rengetegbe vonult. A mai Kesztölc határában lévő hármas-barlangban élt remeteként.
A legenda szerint egy alkalommal Özsébnek látomása volt (lángnyelveket látott szerteszét, melyek egyetlen nagy lánggá egyesültek) amit úgy értelmezett, hogy közösségbe kell összegyűjtenie a remetéket.
A látomásnak engedelmeskedve 1250-ben a remeték a barlang mellett templomot és magas fallal körülvett monostort építettek.
Özséb ezután a Pécs közelében, a Szent Jakab-hegyen élő remetékhez utazott. A két monostor hamarosan egyesült, elöljárójuknak Özsébet választották meg. Később egyre többen csatlakoztak hozzájuk, Özséb életének végén már 16 pálos kolostor állt. Patrónusuknak Remete Szent Pált, az első remetét választották.
1262-ben Rómába zarándokolt, hogy a rendalapításhoz elnyerje IV. Orbán pápa hozzájárulását. A Szentszék végül – csak Özséb halála után – 1308. december 13-án engedélyezte az ágostoni regulát és nyilvánította pápai jogú renddé az Első Remete Szent Pálról nevezett rendet.
A XV. századra már több száz pálos élt Magyarországon, szerte a világon pedig körülbelül 300 kolostoruk volt. A rend virágzásának a török hódoltság és a reformáció vetett véget.
A Buda 1686-os visszafoglalása után ismét fejlődésnek indult rendet II. József 1786-ban feloszlatta a Habsburg Birodalom területén, így csak Krakkóban és Czestochowában maradt meg egy-egy kolostoruk. A pálosok 1934-ben innen szervezték meg visszatelepülésüket a Gellért-hegyi sziklatemplomba és kolostorba.
1950-ben a kommunista államhatalom feloszlatta a rendet Magyarországon, amely a rendszerváltás után, 1989-től szerveződött újjá. Jelenleg 500 pálos szerzetes 17 országban, több mint 70 rendházban teljesít szolgálatot.