Átfogó megállapodást kötött a magyar kormány és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), amelynek értelmében a legmagasabb kategóriában elismert egyházzá válik – jelentette be a miniszterelnök-helyettes vasárnap, a szentendrei új zsinagóga avatási ünnepségén.
Semjén Zsolt rámutatott: ezzel alanyi jogon jár az állami,
önkormányzati intézményrendszerrel azonos finanszírozás minden
közfeladatot átvállaló intézmény tekintetében, legyen az oktatási,
szociális, kulturális vagy az élet bármely területét érintő
közfeladat-átvállalás. A megállapodás alapján a fegyveres
testületeknél felállhat az EMIH tábori lelkészi szolgálata – fűzte
hozzá.
Semjén Zsolt fontosnak nevezte, hogy a szerződés tartalmazza
azon zsidó emlékhelyek megőrzését és felújítását is, amelyekhez ma
már nem tartozik gyülekezet.
A miniszterelnök-helyettes elmondta: Magyarországon a zsidó
életnek, kultúrának reneszánsza van. Köszönetét fejezte ki Köves
Slomónak, az EMIH vezető rabbijának és Oberlander Báruch rabbinak, a
budapesti Ortodox Rabbinátus vezetőjének, akiknek ebben nagy
szerepük van azzal, hogy a régi hagyományokat visszahozták, és
élettel töltötték meg azokat a kereteket, amelyeket a történelem
tragédia megrendített.
Hangoztatta: a magyar zsidóságnak egészen különleges küldetése
és szerepe van, sajátos értékgazdagságot hordoz. A kormány pontosan
tudja ezt, és természetes kötelességének tartja, hogy ennek
megőrzéséhez minden szükséges segítséget megadjon – emelte ki.
A miniszterelnök-helyettes megköszönte az EMIH-nek azt is, hogy
Magyarország jó hírét öregbíti világban, és nemzetközi szinten
bemutatja Magyarországot, valamint a magyar zsidóság lehetőségeit
hazánkban. Méltatta azt is, hogy szolgálatukat kiterjesztették a
Kárpát-medencére és a diaszpórára. „Ezzel pótolhatatlan és óriási
segítséget nyújtottak nemcsak a zsidó, hanem a magyar identitásnak
is” – fogalmazott.
A miniszterelnök-helyettes a Tett és Védelem Alapítvány
tevékenységét elismerve kifejtette: az európai és a magyar
zsidóságot három dolog fenyegeti. Az egyik a hagyományos
antiszemitizmus, ebben a magyar kormány álláspontja a zéró
tolerancia. A második elválaszthatatlan az illegális, tömeges iszlám
bevándorlástól – jelezte, rámutatva: amikor Magyarország megvédi a
határait, akkor a magyar zsidóságot is védi. A harmadik pedig
elmondása szerint az Izrael-ellenesség, amelynek naponta lehetünk
tanúi, például az Európai Unióban.
„Magyarország soha semmilyen formában nem lesz partner abban,
hogy Izraelt delegitimálják, és Izrael-ellenes politikát
folytassanak. Magyarország kormánya minden típusú antiszemitizmussal
szemben fellép” – szögezte le Semjén Zsolt.
Verseghi-Nagy Miklós (Fidesz-KDNP) polgármester ünnepi
beszédében arról szólt, hogy Szentendre igazi befogadó városként
viselkedett a történelem folyamán ideérkező sok kultúrával,
befolyással, amelyek mind színesítették, gazdagították. Úgy
értékelte, a zsinagógaavatás – a hosszú szünet után – a 80-as, 90-es
években újraéledő, majd a 2010-es években újabb lendületet kapó
zsidó közösség magára találásnak következő állomása.
Menachem Myers, a szentendrei zsinagóga rabbija, a kulturális és
közösségi központ vezetője elmondta: szeretnék, hogy ez a hely a
növekedés, a tanulás és barátság helye legyen.
Vasárnap délután a Budapestről Szentendrére érkező tórákat Köves
Slomó, az EMIH vezető rabbija és a közösség kíséretével vitték fel a
Lázár cár térről a Pátriárka utcai új zsinagógához.
A település óvárosában található, mintegy 350 négyzetméteres
Cháj Galéria ad otthont a zsinagógának, a zsidó művészeti galériának
és egy kóser kávézónak.
A vasárnapi rendezvénysorozat a budapesti újlipótvárosi ZSILIP
Közösségi Központban zárult.
MTI
