1956 és a mosonmagyaróvári sortűz emlékeztessen arra, hogy a szabadság olyan törékeny dolog, amelyet bármikor elveszthetünk, ha nem vigyázunk rá – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton a mosonmagyaróvári sortűz 63. évfordulóján tartott megemlékezésen.
Potápi Árpád János a határőrlaktanyánál, ahol a forradalom
idején több mint százan vesztették életüket, amikor a laktanyából
fegyvertelen tüntetők közé lőttek, elmondta, hogy azok, akik 1956.
október 26-án békésen vonultak utcára, egy szabad világ
eljövetelében hittek, amely leszámol a kommunizmussal, az
elnyomással és az „évtizedes hazánkra boruló sötétséggel”.
Békések voltak, de tettre készek, mert nem akartak többé félni,
némán megalkudni – fogalmazott.
Hozzátette, hogy a helyi kommunista rezsim képviselői azt adták
válaszul, amelyhez a legjobban értettek: gyáván, erőszakkal
mészárolták le az embereket, a felszabadult ünneplés helyére, percek
alatt halálhörgés és félelem költözött. Máig nem tudjuk az áldozatok
pontos számát, de száznál is többen vesztették életüket a
vérengzésben – mondta.
Az államtitkár részvétét fejezte ki az elhunytak
hozzátartozóinak és tiszteletét a túlélőknek. Úgy fogalmazott, hogy
nemcsak Mosonmagyaróvár, hanem az egész magyar nemzet is mindörökké
büszke rájuk.
Bár a forradalmat leverték, de a forradalom lángja később sem
hunyt ki, mert sem az 1968-as prágai tavasz, sem az 1989-es
közép-európai rendszerváltás nem történt volna meg 1956 hősies
forradalma nélkül – mondta, majd hozzáfűzte: elődeink olyan példát
mutattak, amely elhozta a következő évtizedekben Kelet-Európa
felszabadulását, a vasfüggöny lebomlását, a politikai, gazdasági és
társadalmi rendszerváltást, a Szovjetunió felbomlását.
Soha nem felejthetjük el a több ezer névtelen hősnek és a név
szerint ismerteknek, amit tettek. Emlékeznünk és emlékeztetnünk kell
a jelen és a jövő nemzedékét arra, hogy eleink a jövőjüket, az
életüket adták hazánk szabadságáért – mondta.
Meg kell emlékezni a mosonmagyaróvári mellett a budapesti, a
tatabányai, a nagykanizsai, a salgótarjáni, a kalocsai és a
tiszakécskei sortüzek áldozatairól is, a több száz kivégzettre, a
több ezer bebörtönözöttre és arra a több mint kétszázezer magyarra
is, akiknek el kellett hagyniuk a hazájukat – emelte ki.
Soha többé nem engedhetjük meg, hogy hitünk és országunk
veszélybe kerüljön – zárta emlékező beszédét az államtitkár.
Az ünnepség zárásaként a résztvevők az emlékezés koszorúit
helyezték el a Gyásztéren álló Golgota-szobornál, amelyet Rieger
Tibor szobrászművész alkotott.
A mosonmagyaróvári képviselő-testület október 26-át 1999-ben
nyilvánította városi gyásznappá.
MTI
