A kormánynak világos válasza van az elmúlt hónapokban társadalmi vitákat kiváltó kérdésekben, ám annak nemzetközi és hazai képviseletéhez komoly társadalmi felhatalmazásra van szüksége – ezzel indokolta a soron közvetkező nemzeti konzultációt a csütörtöki Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás Gergely a gyöngyöspatai romák kártérítési ügyét, a győri gyermekgyilkossággal kapcsolatos eljárást, a „börtönbiznisz” valamint a bírók függetlenségének kérdését említette.
A politikus kijelentette: szinte minden üggyel kapcsolatban megjelennek a „magukat jogvédőnek nevező”, külföldről finanszírozott szervezetek, amelyek az elkövetők jogai mellett állnak ki, nem az áldozatok jogai mellett.
Megjegyezte: ezen szerveztek ráadásul a magyar közéletben is olyan politikai szereplőként vesznek részt, amelyhez hiányzik a legitimációjuk.
A kormány a konzultáció témaköreiről döntött, a konkrét kérdésekről azonban a jövő héten születik döntés.
A konzultáción várhatóan kilenc kérdést tesznek fel az embereknek. A tervek szerint március közepétől érkezhetnek meg az ívek a háztartásokba, a konzultáció májusban lezárulhat, így az eredmény tükrében még a tavaszi ülésszakban törvényeket alkothat a Ház.
A miniszter szerint a gyöngyöspatai ügy kapcsán kérdésként vetődik fel, segítség-e, ha a kártérítés az adott közösség békéjét bontja meg. Ugyancsak kérdésként merülhet fel, hogy jár-e annak az összeg, akinek tucatnyi igazolatlan napja volt az iskolában. Nem jobb-e egy valódi felzárkózás támogatása? – sorolta.
A „börtönbiznisz” kapcsán azt mondta: a kormány az európai követelmények közül meg kíván felelni azoknak, amelyek az emberi méltóságot szolgálják és a józan ésszel összeegyeztethetők, a miniszter szerint azonban nem tartozik ide, hogy Magyarországnak évi 8 milliárd forintnyi fizetési kötelezettsége származzon abból, hogy 3 vagy 4 négyzetméternyi hely jut-e egy fogvatartottnak.
Az nem vitás kérdés, hogy jogerős ítéleteket be kell tartani – mondta, hozzátéve: az már vita kérdése lehet, hogy a büntetésüket töltők számára kell e a magyar államnak egy nemzetközi gyakorlat, elsősorban a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlata miatt fizetni.
Hozzátette: Varga Judit igazságügyi miniszter várhatóan ebben a hónapban be fogja nyújtani a jogszabálymódosítást. Ebben az ügyben cél, az hogy a lehető leggyorsabban oldják meg a börtönzsúfoltság kérdését és semmilyen szükségtelen pénz kifizetésére a magyar költségvetésből ne kerülhessen sor – mondta.
A győri gyermekgyilkosságokat érintve azt vetette fel: megelőzhető-e az ilyen eset a szigorú büntetőpolitika nélkül? Ugyancsak kérdés, hogy ha bűnszervezetben elkövetett gazdasági bűncselekménynél nem megengedett a feltételes szabadságra bocsátás, indokolt-e annak biztosítása, ha valaki egy másik ember életére tör.
A bírák esetében hangsúlyozta: a kormány a bíróságok függetlenségét a demokratikus jogállam elengedhetetlen részének tartja. De éppen a függetlenség miatt fontos az, hogy a függetlenségüknek még a látszata se sérüljön, akár egy üzleti érdekeltség miatt – tette hozzá, azzal együtt: az összeférhetetlenség kérdését akár a bírák is támogathatják.
A miniszter kérdésre elmondta: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter teljes felhatalmazással megy Ózdra annak érdekében, hogy a bezárásra váró ABB üzemében dolgozó mintegy ezer ember egyike se maradjon munka nélkül.
Közölte azt is: továbbra is a jegybank illetékes a forint árfolyamának kérdésében. Megjegyezte, miután az ország kiszabadult a devizahitel-csapdából, a problémának kisebb hatása van. Hozzátette: a magyar államadósságnak is mindössze 17-18 százaléka van devizában és nem csupán euróban.
A miniszter kérdést kapott a sajtóinformációk szerint pedofilgyanúba keveredett volt perui nagykövet, Kaleta Gábor ügyéről. Elmondta: az amerikai hatóságok kérésének tettek eleget azzal, hogy az ügyet az azzal kapcsolatos nemzetközi nyomozás lezárultáig nem hozták nyilvánosságra.
Az uniós források címzettje az állam, ha azonban Karácsony Gergely budapesti főpolgármester pluszforrásokat tud szerezni a főváros számára, az örömmel fogadják – válaszolta egy másik kérdésre.
Indokolt megemlékezni arról a katonáról, aki háborúban halt meg – jelentette ki arra a kérdésre, minek tekinthetők az 1945-ös kitörés résztvevői. Hozzátette ugyanakkor: Magyarország számára mind a náci, mind a kommunista megszállás tragikus volt. A zsidóság számára a náci megszállás utáni szovjet megszállás a túlélést hozta – hangsúlyozta. Hozzátette: a szovjet megszállók ugyanakkor hatalmas számban követtek el erőszakot nők ellen. „Rabságból rabságba” jutott a nemzet – fogalmazott -, az ország elvesztette a szuverenitását és nem is kapta vissza.
Arra a felvetésre, hogy Lendvai Ildikó szocialista politikus az egyik vezető alakja a Nemzeti alaptanterv elleni tiltakozásnak, Gulyás Gergely a rendszerváltás egyik áldásos következményének nevezte azt, hogy „a véleményszabadság jogával a korábbi cenzorok is élhetnek”.
MTI – Fotó / Pixabay
