A kormány bízik abban, hogy a Kúria áprilisi eljárásában érdemben vizsgálja majd a gyöngyöspatai iskolaügy alperesi indítványait – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Számtalan olyan indítvány volt a tankerület és az önkormányzat részéről, amely “szerintünk érdemben befolyásolta volna a döntést”, de sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem foglalkozott vele érdemben – jelentette ki Rétvári Bence.
Hozzátette: talán a legfontosabb indítvány az volt, hogy azokat a diákokat, akik a bíróság szerint alacsonyabb minőségű képzésben részesültek, oktatással, képzéssel segítsék.
Úgy fogalmazott, “abban bízunk, hogy a Kúria most áprilisban kezdődő vizsgálata ezeket érdemben megnézni, átvizsgálja, és dönt, hogy valóban ezek kellő mértékben kerültek megvizsgálására vagy nem (…) az első- és másodfokú bírósági eljárás során”.
Rétvári Bence üdvözölte, hogy a Kúria nem az ősszel, hanem soron kívül, várhatóan áprilisban elbírálja a gyöngyöspatai ügyet. Az ügy elhúzódása és “a Soros György szervezetei által gerjesztett feszültség” nem használt volna a településen élőknek – mondta az államtitkár, megjegyezve, hogy a tavaszi tárgyalás azért is jó hír, mert a kérdésben nemzeti konzultáció is indul.
Kitért arra is: az alperesi indítványokkal a bíróságok eddig nem foglalkoztak, azokat a bizonyítási eljárás során és az ítéletek indoklásánál figyelmen kívül hagyták. Ilyen volt például a magas igazolatlan hiányzású diákok jogsérelmének megítélése, az okozott kár mértékének megalapozása, és nem volt részletekbe menő bizonyítási eljárás arra vonatkozóan, hogy pontosan hogyan keletkezett kára a volt diákoknak – fűzte hozzá.
Mint mondta, nem vizsgálták kellő mértékben azt sem, hogy az iskolába járás egyszerre jog és kötelezettség. Fény derülhet a Kúria döntése nyomán arra is, hogyan ítélhettek meg 100 milliós összeget, amikor az iskolában zajló oktatás megfelelt az oktatási jogszabályokban, és a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott követelményeknek – jegyezte meg Rétvári Bence.
Az államtitkár elmondta, reményeik szerint a vizsgálat kitér majd arra is: hogyan fordulhatott elő az, hogy a fél évig Kanadában tartózkodó volt diáknak ezen időtartamra is megítéltek kártérítést.
Indítványozták, hogy a bíróság ne készpénzben, hanem ingyenes oktatás, képzés formájában állapítsa meg a kártérítést. “Többlet erőfeszítést is szívesen vállalunk, hogy (…) személyre szabott képzések formájában kapják meg azt, ami a bíróság döntése szerint korábban a képzések időtartama alatt nem történt meg” – jelezte Rétvári Bence.
Úgy vélte, az ügy “a Soros György-féle alapítványok” számára csak ürügy, hiszen ugyanolyan sémát követnek, mint más témákban: minél nagyobb politikai botrányt akarnak kelteni és minél nagyobb kártérítést próbálnak az államtól kicsikarni. Jól láthatóan nem a cigány embereket elkötelezetten, hosszú távon segítő szervezetekről van szó – mondta.
Az államtitkár szerint szinte biztos, hogy ezek a szervezetek nem fognak addig nyugodni, míg valamilyen nemzetközi bírói fórum elé nem tudják majd vinni az ügyet.
Kérdésekre válaszolva azt mondta, a nemzeti konzultáció nem a konkrét ügyről, hanem az általános szabályozásról szól majd, hiszen nem egyetlen ügyről, hanem egy jelenségről van szó, amely egyre több helyen megfigyelhető.
Rétvári Bence hangsúlyozta: nem visz közelebb a megoldáshoz sem a szélsőséges liberális, sem a szélsőséges radikális hozzáállás. Alapjogi, etnikai kérdésként tekintenek erre az egészre, míg a kormány szociális kérdésként – fűzte hozzá.
A Kúria hétfőn tudatta, hogy a gyöngyöspatai iskolaügyben a jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem soron kívüli elbírálását az elnök rendelte el a felperes és az alperes kérelmére. A Debreceni Ítélőtábla 2019. szeptember 18-án hozott jogerős ítéletet személyiségi jog megsértése miatt több felperes által a gyöngyöspatai önkormányzattal szemben indított perben. A táblabíróság megállapította, hogy a jogellenes elkülönítéssel megsértették a Gyöngyöspatán élő roma családok egyenlő bánásmódhoz való jogát, ezért javukra fejenként és a jogsértéssel érintett tanévenként kártérítést ítélt meg, összesen 100 millió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a tankerületet és az önkormányzatot.
MTI
