Újra naggyá teszik Magyarországot – 2010-2020 címmel indít vizsgáló és értékelő projektet az Orbán-kormányok tevékenységéről az Alapjogokért Központ.
Szánthó Miklós, a központ igazgatója csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a kutatás a keresztény-konzervatív kormányzás kezdőpontjait, szemléletét és eredményeit fogja vizsgálni.
Közölte, a féléves program- és tanulmánysorozat a korábbiaktól eltérő nézőpontból igyekszik majd megközelíteni az említett időszakot: az őszinteség, a bátorság és a büszkeség szemszögéből.
A kutatási projektje lényegében azzal foglalkozik, hogy vajon fel tudja-e venni a harcot egy jobboldali kormány az élet és a politika területét egyre inkább eluraló globális liberalizmussal szemben – mondta Szánthó Miklós.
Erre utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy a liberális szemlélet mellett megfigyelhető a „nemzeti-konzervatív ébredés” is Európa-szerte. Hozzátette: ez nemcsak a politikára igaz, hanem a gondolkodásra, világnézetformálásra és arra a szellemi pezsgésre, amely például Varsóban, Budapesten vagy Rómában „együttgondolkodások keretében megnyilvánul”.
Közölte, úgy látja, hogy a nemzeti erők a liberális felfogással szemben nemzetközi szinten is képesek összefogni. Ismertetése szerint a kutatás előfeltevése abból indul ki, hogy egy jobboldali-keresztény kabinet két szempontból is hátránnyal indul a mai politikai térben: egyfelől az európai életmód és társadalom számos szféráját a liberális ízlés dominálja, másfelől az az elvárás a modern állammal szemben, hogy világnézetileg semleges, azaz valójában liberális legyen. Az ezek ellen akár érték-, akár szuverenitásalapon fellépő politikai erőket így igen könnyű autoriternek vagy diktatórikusnak láttatni – mondta.
Szánthó Miklós a kutatás három nézőpontjára utalva azt mondta, őszinteség jellemezte a kormányzás első időszakát, amikor tíz éve fel kellett tárni az örökölt problémákat, a bátorság ezek kimondására és a szükséges konfliktusok felvállalására vonatkozott, míg a harmadik a nemzeti büszkeség visszaszerzéséről szól.
Molnár Balázs projektvezető közölte: konferenciákat, workshopokat rendeznek, tanulmányokat, publikációkat adnak ki, az eredményeket pedig beépítik képzéseikbe és tehetséggondozási programjaikba.
Közölte, a kutatás módszertanának különlegessége, hogy nem csupán az egyes szakpolitikákat vizsgálja, hanem megpróbálja feltárni a kormányzás egészét átható filozófiát.
Panyi Miklós, a központ nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatóhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt tíz év kormányzati teljesítményének átfogó és innovatív megközelítésű értékelése egybeesik a trianoni békediktátum századik évfordulójával.
Nemzeti, keresztény-konzervatív elkötelezettségű intézetként felelősségünk, hogy e kutatás megjelenéseinél figyelmet fordítsunk erre az évfordulóra, és felhívjuk a figyelmet a magyarság elmúlt évszázadban nyújtott kiemelkedő teljesítményére – mondta.
Hozzátette: a száz évvel ezelőtt történtekre az igazi válasz a „kompromisszumok nélküli országépítés”. Szánthó Miklós kérdésre azt mondta, a köznevelés átalakításáról, a Nemzeti alaptantervről szóló viták valójában mind világnézeti ellentétre vezethetők vissza.
Ezek a viták szerinte nem a demokráciáról, hanem annak „jelzőjéről” szólnak; arról, hogy csak a liberális demokrácia az igazi demokrácia, vagy elfogadhatók-e azon kívül másfajta legitim demokráciák is, mint például a posztliberális, illiberális, a nemzeti konzervatív, kereszténydemokrata demokráciák.
Szerinte ez utóbbiak annyiban térnek el a liberális demokráciától, hogy a politikán túli területeken, így például a kultúrában, a művészetfinanszírozás területén nem a liberális mainstream elveit valósítják meg.
MTI – Fotó / Alapjogokért Központ Facebook oldala